Százezrek hagyták el pár év alatt Magyarországot. Ha viszont ők nem itthon dolgoznak, nem is itthon fizetnek adót és járulékot, amiből pedig a ma nyugdíjasainak járandóságát kellene fizetnie az államnak. Komoly baj is lehet ebből…
Miközben már a magyar rendőrök közül is mind vannak többen, akik inkább Londonban mosogatnak, minthogy itthon szolgáljanak, vannak jelei annak is, hogy a kivándorlás egy kicsit megtorpanni látszik. Vagy legalábbis kevesebben mennek. De mennek, aki pedig már kint van, az nem nagyon akar visszajönni. Ha pedig nem itthon dolgoznak, akkor nem is itt fizetik a nyugdíjjárulékot, vagy a szintén a nyugdíjkasszát gyarapító szociális hozzájárulási adót (szocho). Pedig ezekből fizetjük a mostani nyugdíjasokat. Amennyiben tehát csökken a bevétel, és nincs is remény, hogy ez a közeljövőben megfordulna, akkor aligha lehet érintetlenül hagyni a nyugdíjrendszert.
Nincsenek egyértelmű statisztikák, inkább több felmérés, becslés áll a rendelkezésünkre, amelyekből képet kaphatunk ennek nagyságára.
A hivatalos statisztika százezerre teszi azok számát, akik úgy mentek el dolgozni külföldre, hogy családjukból valakit vagy valakiket itthon hagytak (a szaknyelv szerint a háztartás legalább egy tagja Magyarországon van). Ez főként azokat takarja, akik ingáznak, egy-két hétre vagy pár hónapra kimennek dolgozni, de aztán vissza-visszajönnek a családjukhoz.
Nem kell egyedül kitalálnia, hogy a fentieket hogyan valósítsa meg, 30 év tapasztalatával és piacismeretével segítek a megfelelő, személyre szabott megoldás kialakításában.dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850
A kivándorlóknak ők a kisebb hányadát alkotják. A tükörstatisztikák, tehát más országok bevándorlási statisztikái alapján azt mondható, hogy az EU-ban élő magyar állampolgárok száma megközelíti a 280 ezer főt. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk fordulópontjai” kutatásának becslése alapján azonban a magyarországi lakcímmel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka (335 ezer fő) tartózkodik tartósan külföldön. Ez azon a százezren felül értendő, akik rövidebb ideig vannak távol.
A nagyobb fogadó országok adatai
A nem csituló kivándorlást különböző más európai országok intézményeinek adatai is bizonyítják. Egy év alatt 26 százalékkal, 28 ezer fővel nőtt a magyarok száma a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) Németországban: 2013-ban már 135 ezer magyar volt Európa legerősebb gazdaságában. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarország Szíria és Románia után a harmadik helyen állt.Ausztriában már legalább két éve az oda kivándorló magyarok száma nő a legnagyobb mértékben: 2012-ben 6600, tavaly pedig 8400 fővel gyarapodott a kinti magyar közösség.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy míg sokan az Egyesült Királyságot tartják annak az országnak, mely hihetetlenül elszívja a magyarokat, ám a brit statisztikai hivatal becslése szerint tavaly csak körülbelül 72 ezer magyar élhetett állandó lakosként az országban. A britekhez áramló magyarok száma ráadásul érdekes módon csökken: a 2013-2014 júniusa között 20 ezren igényeltek brit társadalombiztosítási számot, ez 5 ezres csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.
Vagyis majdnem félmillió olyan magyar állampolgár lehet, aki így vagy úgy, de már külföldön él, illetve ott dolgozik, tanul. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként tavaly év elején 500 ezres számról beszélt, akkor a nagykövetségek becslésére hivatkoztak (a Világbank 462 ezer fővel kalkulált egy 2010-es migrációs statisztika alapján) –, a KSH viszont felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz egyértelmű választ adni arra a kérdésre, mennyien élhetnek külföldön.
Érzékeny veszteség
Ahhoz, hogy képet kapjunk az elvándorlás hatásáról, nem csak azt kell tudni, hányan mentek el, de nem kevésbé érdekes, hogy a kivándorlók több százezres tömege kikből áll, milyen munkaköröken dolgoznak ők most. Ez azért kardinális jelentőségű, mert ha valaki például bolti eladó, és elmegy Magyarországról, a helyére vélhetően gyorsan találnak mást. Ha azonban valakinek olyan tudása van, ami itthon csak keveseknek, esetleg olyan posztról megy el, ahol a környéken hasonló képzettségű ember nincs, akkor távozásával hosszabb ideig üresen maradó álláshelyet hagy maga után. Előbbi esetben a nyugdíjkassza nem szenved kárt, utóbbi esetben azonban nagyon is, pláne, ha sok ilyen – hosszabb ideig pótolhatatlan – munkás int búcsút Magyarországnak.
Hat éve zajlik a kivándorlás
Már csak azt kellene megbecsülni, akkor mennyit is veszít Magyarország, illetve a nyugdíjkassza, amiből a ma nyugdíjasainak járandóságát fizeti az ország. Mi magunk is meglepődtünk, és nyugdíjszakértők is csóválták a fejüket, mert hiába kopogtattunk több állami szervnél, a kapott válaszok alapján úgy tűnik, a magyar államnak erről most még megközelítő képe sincs, pedig a kivándorlás hat éve nagyobb lendülettel zajlik.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) kérdésünkre közölték, hogy nem rendelkeznek olyan számításokkal, becslésekkel, melyek a kivándorlás, migráció hatásait belevennék egy nyugdíjmodellbe. Tudomásunk van azonban arról, hogy valamilyen modellezés folyik az ONYF-nél, de annak csak hónapok múlva érnek a végére.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) olyan választ kaptunk, hogy forduljunk a KSH-hoz adatokért, illetve megküldték nekünk azt a mellékletet, mely szerint az előrejelzési, illetve modellezési kötelezettséget teljesítik. Ebből azonban nem derül ki, hogy a kivándorlás milyen mértékben érintheti a nyugdíjrendszert, csak általánosságban látszik, hogy nagyon romolhat a befizetők, eltartottak aránya. (Most három munkaképes korúra jut egy nyugdíjkorhatár feletti ember, 2060-ra kettőre jut majd egy.)
Kik mennek el?
Egyelőre részinformációk állnak rendelkezésre. A tavaly év végi helyzetet rögzítő német statisztika szerint a Németországban élő magyarok többsége, 61,7 százaléka férfi. A családi állapotot tekintve az egyedülállók alkotják a legnagyobb, csaknem 65 ezer fős csoportot. Kormegoszlás szerint a két legnagyobb csoport a 25-35 és a 35-45 éveseké, mindkét korcsoportba nagyjából 38 ezren tartoznak.Egy MTA-kutatás szerint a kiköltözők bő háromnegyede dolgozni, tizedük a párját követve érkezett, bő 7 százalékuk pedig tanulni ment az Egyesült Királyságba, 5,1 százalékuk pedig csak szerencsét próbálni érkezett a szigetországba. A többség saját gazdasági helyzetének javítása miatt költözött ki, ám negyedük a politikai helyzetet is megjelölte, mint kiköltözést kiváltó okot.
Javarészt nem azok költöztek ki, akiknek itthon nem volt munkájuk: a válaszadók 70 százaléka rendelkezett állással Magyarországon, 6 százalék diák volt, 14 százalék alkalmi munkákból élt vagy nem dolgozott. A kiköltözők 90 százalékának van kint állása, a többség viszont nem a magyarországi munkáját folytatja. A kiköltözők elsöprő többsége elégedett a helyzetével, háromnegyedük nem akar hazaköltözni, a következő 5 évben semmiképp. Egy éven belül csak 16-ból 1 válaszadó jönne haza.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői is írtak egy tanulmányt a kivándorlás hatásairól a munkapiacra.
Megpróbálkozhatunk azonban érzékeltetni, mégis mit okoz a kivándorlás és mindaz, ami ezt előidézi. A nyugdíjkasszánál most a bevételek hiányoznak, és majd csak 20-30 év múlva jelentkeznek azok a hatások, hogy akik elmentek, azoknak itthon nem kell vagy kevesebb nyugdíjat kell fizetni (kevesebb szolgálati időt gyűjtenek össze idehaza), ezért lehet a nyugdíjkassza bevételi oldalára koncentrálni.
Forrás: hvg.hu
