A Népességtudományi Intézet alapforgatókönyve szerint mindenképpen borús demográfiai jövőkép vár Magyarországra: 2060-ra 2 millió fővel leszünk kevesebben és minden harmadik magyar 65 év felett lesz. Ez az öregedési folyamat pedig önmagában óriási nyomást helyez a magyar nyugdíjrendszerre és előbb-utóbb cselekvési kényszerhez is vezethet.
Lázas számolgatásokat és fejtörést okozhat a kormánynak a Kúria egyik legutóbbi döntése, amikor is a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntésével szemben engedélyezte azt a népszavazási kezdeményezést, amit Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője indított magánemberként. A kérdés pedig a következő:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?
Első ránézésre a kérdés egyszerűnek tűnik, és a szakszervezetek igazságért való küzdelmének látszik, amiből persze előnyt kovácsolhatnak az akciót támogató pártok, a Jobbik és az MSZP. Nem árt azonban mélyebbre ásni.
Ezért most bemutatjuk, hogy mivel is járna ha a 200 ezer támogató aláírás összegyűjtése és a 4 millió választópolgár részvétele után be kellene vezetni a Férfiak40 programot.A népszavazásra bocsátani tervezett ügy pedig erre tenne még rá egy jókora lapáttal. A nőkhöz hasonlóan ugyanis több ezer férfi azonnal nyugdíjra lenne jogosult, miközben nagy részük kieshet a járulékfizető munkavállalók közül, így két okból is billen a rendszer. Hogy pontosan milyen hatással járna, azt becsülni lehet a nők esetében 2011-ben bevezetett intézkedés következményei alapján.
- A nők40 program bevezetése óta eltelt 5 év alatt 615 milliárd forintba került és 130 ezren mehettek így korhatár előtt nyugdíjba.
- A legutolsó teljes költségvetési évben, 2014-ben 120 ezren vették igénybe a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjat, átlagosan havi 115 ezer forintot kaptak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint.
- 2014-ben látott 120 ezer fős korai nyugdíjba vonulás a öregségi nyugdíjak teljes létszámának a 6%-a.
- A 2016-os költségvetésbe a „Nők korhatár alatti nyugellátása” előirányzat soron 195 milliárd forintos kiadás van betervezve. Érdemes azt is kiemelni, hogy 2011-ben a kormány 60 milliárd forintot tervezett be ezen a soron a 2012-es költségvetésbe, ezzel szemben lett 105 milliárd forintos kiadás. Az elmúlt években pedig néhány milliárd forintos felülteljesítés volt tapasztalható.
- A nők számára 2011-től biztosított lehetőség azzal is járt, hogy az elmúlt években a nők sokkal nagyobb aránya mentek korhatár előtt nyugdíjba. A Népességtudományi Intézet statisztikája szerint ez a helyzet odáig jutott, hogy 2013-ra a férfiak esetében alig volt érzékelhető korhatár előtti nyugdíjba vonulás, addig a nők esetében ez az arány 65% volt.
Jön a Férfiak40 program?
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi tájékoztatása szerint már a bevezetés első évében 150 ezer férfi lenne jogosult a 40 év szolgálati viszony utáni korai nyugdíjba vonulásra. A férfiak magasabb átlagnyugdíjával számolva így akár néhány éven belül az intézkedés (ha a népszavazás nyomán megvalósul a Férfiak40 program) közel 200 milliárd forinttal növelné meg a 3000 milliárd forintos nyugdíjkasszát és így a költségvetés kiadási oldalát.
A Minisztérium véleménye
Vagyis egyik évről a másikra 6,6%-kal növekednének a nyugdíjkiadások, ez pedig igencsak kikezdené a nyugdíjkassza fenntarthatóságát.
Ezek után megkérdeztük az NGM-et, hogy készültek-e már számítások a Férfiak40 programról. A minisztérium ezt a választ adta:
- Tavaly az állam 2,182 millió személynek utalt ki összeget nyugellátás címen.
- Átlagosan havonta 111 630 forintot.
- Éves szinten ez 2922 milliárd forintnak felel meg.
A férfiak korai nyugdíjba vonulásának lehetősége ugyanis – amennyiben a nép is úgy dönt – nem kevés pénzbe kerül. Korábbi számításaink szerint 200 milliárd forintot is elérheti már az első évben ez a kiadási tétel.
Ahhoz, hogy ez a mostani nyugdíj célú kiadási összeg nominális szinten ne változzon, miközben 150 ezer fővel emelkedne az érintettek köre, arra lenne szükség, hogy az egy főre eső havi átlagos kifizetések megközelítőleg 6,4%-kal csökkenjenek. Egy átlagos nyugdíjas esetében ez azt jelentené, hogy a havi 111,6 ezres nyugdíj helyett a jövőben 104,5 ezres nyugdíjat kap.
Összességében elmondhatjuk, hogy amennyiben népszavazásra kerül a sor, a fentiek tudatában érdemes alaposan átgondolni a kérdést. Arról van ugyanis szó, hogy egy bizonyos társadalmi rétegnek előnyt biztosítunk-e mindenki más kárára és helyezünk újabb időzített bombát a rendszerbe. Nem árt a rövid távú politikai érdekek által vezérelt döntések mögé nézni, mert hosszú távon saját csapdánkba sétálhatunk bele.
Tisztességes hatástanulmányokat kellene készíteni!
Repkednek a számok, miközben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság sem minden esetben rendelkezik a megfelelő szolgálati idő adatokkal. Az én személyes adategyeztetésem immár április eleje óta folyik, azaz 90 napot meghaladóan tart, és egy telefonos egyeztetést követően úgy látom, hogy a fél évet is meghaladja majd az ügyintézés.
Van akinél a párhuzamos, többes jogviszony okoz problémát, van akinél a Nyugdíjfolyósító adatai pontatlanok, van akinél a munkáltatói adatszolgáltatásokkal volt a probléma.
Azt is vizsgálni kellene, hogy a ma 50 éven felüli férfiak közül átlagosan hány évet volt egy férfi munkanélküli, feketén foglalkoztatott, illetőleg részmunkaidős.
Az egyéni vállalkozók többsége szerintem szintén férfi, akik jellemzően minimálbérre vagy a valós keresetüknél kevesebb jövedelemmel voltak bejelentve (taxisok, ügyvédek, autószerelők, építési vállalkozók, fodrászok, orvosok stb.).
Ami a nyugdíjak mértékét illeti, ott is lesz aránybeli eltolódás, hiszen egyre több a diplomás hölgy, akik általában bejelentett munkahelyen dolgozták le a 40 évet (multiknál, közalkalmazottként, vagy a közszolgálatban stb.), míg a férfiak jelentős része alacsonyabb iskolai végzettséggel minimálbéres volt jobb esetben.
Tehát nem biztos, hogy a jövőben a férfiak átlagosan több nyugdíjra lesznek jogosultak, mint a hölgyek.
Ráadásul a férfiaknál a „gyermeknevelés, a gyermekek száma” sem növeli a szolgálati időt, így a férfiak nehezebben érik el a 40 évet.
Mindezen felül a férfiaknál sokkal gyakoribb a nyugdíjkorhatár előtti elhalálozás.
Az pedig már közhely, hogy hosszabb a nők várható élettartama.
A fentiekből kiindulva mondom, hogy nem a hölgyek korhatár előtti, korai nyugdíjba vonulási tapasztalataiból kell kiindulni, amikor a „férfiak 40” népszavazási kezdeményezés ellen kampányolnak egyesek.
Az 55 év feletti férfiak munkanélküliségi adatait is megvizsgálnám, hiszen ez legalább akkora társadalmi feszültséget okozhat a közeljövőben, mint a devizahitelek vagy a brókerbotrányok. Utóbbiak megoldására sikerült a forrásokat megtalálni.
Kedves Róbert,
Ahogy Ön is írja, a demográfiai, várható élettartam adatok makacs tények. Ha ezekből indulok ki, akkor a nyugdíjrendszer nem bírja el azt a növekedést a férfiak korábbi nyugdíjazása kapcsán. És itt valós számokat látunk, hogy a hölgyek esetében ez milyen terhet jelent egy évben – ez a férfiaknál is hasonlóan lesz. Bár igaz, hogy a várható élettartam rövidebb.
Szóval mindenképpen fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, nem kellene tovább terhelni, mert valóban az fog bekövetkezni, hogy a nyugdíjak értéke drasztikusan lecsökken….