Megállapította a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei fejlesztési kereteit. Az alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzésére 30 milliárd forint uniós forrás költhető.
A kormány meghatározta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GIOP) idei fejlesztési kereteit nyolc nevesített prioritási körben, továbbá 15 nevesített kiemelt projekt keretében – az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás keretébe tartozik egyebek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére szánt 80 milliárd forint. Ugyanez a cégkör termelési kapacitásainak bővítésére kombinált hiteltermék keretében juthat forráshoz, 20 milliárd forint összegben.
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció című 2. prioritás körébe tartozik egyebek között a vállalatok önálló, illetve együttműködésben végzett K+F+I tevékenységének támogatása. A két kategóriára külön-külön 25-25 milliárd forint jut. Az ELI lézer kutatóközpont megvalósításának második fázisához 34,58 milliárd forintot rendelt a kormány.
Az infokommunikációs fejlesztésekről szóló 3. prioritás legnagyobb támogatási tétele az újgenerációs elérési hálózat tervező keretrendszerre (NGA) és körzethálózatok fejlesztésére tervezett 68 milliárd forint, amelyhez kombinált hiteltermék keretében lehet hozzájutni.
Az energiáról szóló 4. prioritás körében háromszor 6 milliárd forintra lehet pályázni. A célok a következők: épületenergetikai fejlesztések, épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva, illetve helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló
energiaforrásokkal.
A foglalkoztatásról szóló 5. prioritásban a legnagyobb összeg – 102 milliárd forint – az út a munkaerőpiacra programra jut.
A versenyképes munkaerőről szóló 6. prioritás keretében 30 milliárd forint költhető az alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzésére.
A turizmusról szóló 7. prioritás négy tétele közül kiemelkedik a tartós állami tulajdonú kulturális örökségek turisztikai hasznosítása, 10 milliárd forintból.
A pénzügyi eszközökről szóló 8. prioritásból kiemelkedik a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére fordítható 44 milliárdos hitel, valamint az ugyanennek a vállalati körnek szánt, kapacitásbővítést szolgáló kombinált hitel 30 milliárd forintos kerete.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program nevesített kiemelt projektjei közé tartozik a kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése, amelynek kerete 4,29 milliárd forint. A digitális szakadék csökkentésére pedig 8,95 milliárd forint szerepel a kormányhatározatban.
Forrás: napi.hu
BankWeb kiegészítés:
A források rendkívül vonzóak, hatalmas lehetőséget jelentenek a kisvállalkozások számára. Azonban az a félelmem, hogy semmilyen hatástanulmány nem előzte meg a számok kialakítását és így a pénzek később átcsoportosításra fognak kerülni és a már korábban megszokott csatornákon, pozitív hatás nélkül fognak „szétfolyni”.
A baj az, hogy a kisvállalkozások döntő többsége kényszervállalkozás, nem képes olyan fejlődési pályára, amelyhez már csak a forrás hiányozna. Nem beszélnek nyelveket, nem alkalmasak az EU vagy más export piacokon történő megjelenésre. Nem rendelkeznek elegendő saját erővel, nem mernek kockáztatni – ami nem is csoda, látva a bizonytalan, kiszámíthatatlan hazai gazdasági környezetet.
Befektetők felkutatásával foglalkozom, de egyre nehezebb a partnereket „összehozni”, a kockázatokat kezelni. Így a források igénybevétele is csak kockázatokat jelent: saját erő megteremtése, előfinanszírozás, utólagos vizsgálatokon történő megfelelés, a vállalások (pl. munkahelyteremtés) teljesítése, stb.
