Magyar növekedés – honnan is nézzük?

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015 utolsó negyedévében átmenetileg ismét gyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt.
Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható. Az EU előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb – állapította meg GKI Gazdaságkutató Zrt.

A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz – vélik a kutatók. Ez utóbbi oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága.

Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat, 2,5-3 százalék körül lehet a kissé erősödő bérkiáramlás, valamint az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb (0,8 százalék körüli) áremelkedés miatt. A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és az MNB növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést. Ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás.

Tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél több mint 300 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Az EU által figyelt GDP-arányos hiány viszont a vártnál kedvezőbben (2 százalék  körül) alakult. Ugyanakkor az állami intézmények növekvő kifizetetlen számlái, az általuk nyújtott – például egészségügyi és oktatási szolgáltatások – vészesen romló színvonala igencsak viszonylagossá teszi ezt az eredményt.

Az MNB számításai szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2014 végi 76,2 százalékról 2015 végére 75,5 százalékra csökkent. Csakhogy eközben a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez viszonyítva a GDP mintegy 2,5 százalékával, sőt az egy évvel korábbi, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették. Vagyis e kreatív módszerek alkalmazása nélkül az államadósság aránya növekedett volna.

Idén viszont mérsékelheti a „trükközési igényt” az EU által felfüggesztett kifizetések legalább egy részének megérkezése. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet.

A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az EU-források rekord mértékű beáramlása következtében. Idén az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. Tavaly folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható.

Prognózis 2016-ra
MEGNEVEZÉS ÉVES VÁLTOZÁS (SZÁZALÉK)
GDP 2,3
Ipari termelés 5,0
Beruházás -5,0
Kiskereskedelem 3,0
Export 6,0
Import 5,0
Külkeregyenleg (milliárd euró) 9,0
Fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró) 7,5
Átlagos euróárfolyam (forint) 320,0
Áht-egyenleg (folyó áron, milliárd forint) -700
Bruttó átlagkereset 4,7
Fogyasztói árak 0,8
Fogyasztói árak (év végén, %) 1,6
Munkanélküliségi ráta (év végén, %) 6,0

Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük