Az Egyesült Államok a makrogazdasági mutatók tekintetében (pl. infláció emelkedése, gazdasági növekedés, munkanélküliség) jobban áll, mint a legtöbb fejlett ország, így a FED kamatemelési törekvéseit komolyan kell vennünk 2017-ben. Ez pedig a dollár további erősödését fogja magával hozni.
A Capital Economics 2017-re szóló előrejelzése szerint a Trump-kormány gazdaságösztönző intézkedései nyomán erősödő kereslet 3 százalék fölé hajtja jövőre az amerikai maginflációt. Ennek egyik következménye az lesz, hogy a magasan fejlett gazdaságok monetáris politikája között sokkal szélesebb ívű lesz a széttartás, mint ahogy azt a legtöbb piaci szereplő várja.
A javuló gazdasági kilátások mellett a Trump kormány élénkítő intézkedései is azt erősítik majd, hogy a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést hajt majd végre, sokkal többet, mint amennyit a piac jelenleg vár. Miközben az EKB és a Bank of Japan valószínűleg folytatni fogja a mennyiségi lazítást és a kamatemelésre még csak nem is gondolhatnak. Mivel korábban is azt láthattuk, hogy a főbb gazdasági központok kamatainak eltérő alakulása, gazdasági pozíciója gyors hatást gyakorol az árfolyamokra, így az eltérő helyzet és monetáris politika most is megalapozhatja a dollár további erősödését.
A legtöbb elemző a jövő év végére várja a paritás kialakulását, én ennél óvatosabb vagyok, sem hogy időpontot mernék megjelölni, de a gazdasági folyamatok kétségkívül ebbe az irányba mutatnak.
Már csak 4% választ el bennünket az EUR-USD paritástól. A dollár erősödése 2014 tavaszán vette kezdetét és egészen év végéig hihetetlen trendet figyelhettünk meg, szinte alig következett be komolyabb korrekció. Az EURUSD árfolyam azóta egy széles sávban mozog (1,148-1,040) és jelenleg ennek a sávnak az alján tartózkodik.
Az amerikai deviza az euróval szemben közel van a 15 éves csúcsához, míg a forinttal szemben újabb évtizedes rekordot döntött, hiszen a kétezres évek eleje óta nem volt példa 300 feletti árfolyamra.
A dollár erősödése elsősorban a feltörekvő devizákat érinti negatívan, főleg azokat az országokat, melyek nyersanyagimportőrök és jelentős fizetési mérleg hiányuk van. Ebből a szempontból a török líra és a dél-afrikai rand tűnnek a legsérülékenyebbnek.
