Európának új narratívára van szüksége azután, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elindította monetáris politikai programjait – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten, amikor megnyitotta a Lámfalussy konferenciát.
Matolcsy kifejtette, hogy 2010-ben az új magyar kormánynak egy dilemmával kellett szembenéznie: hogyan kezelje a válságot, ortodox vagy nem hagyományos módon. Szerinte kizárólag konvencionális intézkedésekkel bukásra lett volna ítélve Magyarország, a sikeres válságkezeléshez strukturális reformokra, valamint új munkahelyek létrehozására és megőrzésére van szükség, azonban politikai stabilitás nélkül nem lehet sikerre vinni a reformokat.
A konferencia előadói neves európai jegybanki elnökök voltak. Matolcsy meg is jegyezte, hogy ennyi jegybankelnök még soha nem tartózkodott egy időben Budapesten.
Ewald Novotny osztrák jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy az európai fejlődést egy hosszabb időtávot tekintve kell vizsgálnunk. Több mint 25 évvel a vasfüggöny leomlása után egy optimista konvergencia program alapján még a kelet-közép-európai országok gyorsabb felzárkózásában bíztunk, ma ez a folyamat kicsit lelassult, de változatlanul tart. A régió országainak gyenge pontja a folyó fizetési mérleg hiánya. Ez a mutató fontos indikátora egy gazdaság hosszú távú stabilitásának . Szerinte nagy eredmény, hogy Magyarországon sikerült csökkenteni a deficitet. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán megjegyezte, hogy mély és veszélyes politikai megosztottság van Európában, és a háború nemcsak életeket követel, hanem a jólét lehetőségétől is megfosztja az embereket.
Ewald Novotny a külföldi bankok régiós jelenlétének a jelentőségére is felhívta a figyelmet. Kifejtette, hogy ezek új pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak, aktívan részt vállaltak a pénzügyi rendszer fejlesztésében. A külföldi tulajdonban lévő bankok jelenléte pozitívan értékelendő, mert jól működő és politikailag nem motivált hitelezési tevékenységet folytattak. Az osztrák bankok közép-európai bankcsoportokká alakultak át, integrált rendszerek jöttek létre, multinacionális vezetőséggel.
Erdem Basci, a Török Nemzeti Bank elnöke az árstabilitásról tartott előadást. Több konkrét példán keresztül mutatta be, hogy a magas infláció és a defláció is károsan hat a gazdasági növekedésre. Egy központi bank az árstabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a növekedéshez.
Szólt arról, hogy Törökország az árstabilitás érdekében strukturális reformokat jelentett be, amelynek fő iránya a humán tőkébe való beruházás, a technológia és az innováció, valamint a fizikai infrastruktúrába való beruházás. Reményei szerint ezek a lépések Törökország növekedési potenciálját legalább egy százalékponttal fogják növelni.
André Sapir, a brüsszeli Université libre oktatója – aki az Európai Bizottság két korábbi elnökének is tanácsadója volt – szerint helyes, bár kissé megkésett az Európai Központi Bank döntése, hogy a világ nagy jegybankjai közül utolsóként hozzákezd a mennyiségi enyhítéshez. A mostani körülmények között szükség van ilyen nem konvencionális intézkedésekre. A közvetlen külföldi tőkebefektetések jövőbeni alakulását illetően a professzor azt mondta, hogy Közép-Kelet-Európa tőkevonzó képessége egy átmeneti megtorpanást követően ismét emelkedni fog, Európa egésze azonban lemaradt ezen a területen több nagy feltörekvő országtól.
Csak technikai értelemben van negatív infláció (defláció) Magyarországon, a pénzromlás üteme már a második félévben monetáris politikai beavatkozás nélkül is visszatér a pozitív tartományba – jelentette ki Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója a délutáni panelbeszélgetésen. Összességében nincs deflációs környezet Magyarországon, a bérnövekedés például meghaladta a 4 százalékot. Ha a nagy jegybankok folytatják a mennyiségi enyhítést, akkor a magyar monetáris politikának is nagyobb a mozgástere.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke megjegyezte: a világ nagy jegybankjai laza monetáris politikájával kapcsolatban tartani lehet attól, hogy a jelenlegi likviditásbőség idővel eszközár-robbanáshoz vezethet. A közvetlen külföldi tőkebefektetésekről elmondta, hogy Közép-Kelet-Európában létfontosságúak ezek a tőkebefektetések, mert a belföldi szereplőknek, a háztartásoknak nincs elég megtakarítása.
