Körülbelül 130 ezer nem teljesítő jelzáloghitel-adós van Magyarországon, ezek a családok, ha nem tudnak megegyezni a bankjukkal, hamarosan az utcára kerülhetnek.
Vége a kilakoltatási moratóriumnak, a nem fizető jelzáloghiteleseknek pedig fel kell készülniük arra, hogy hamarosan felkeresi őket a hitelező bankjuk egy megállapodási javaslattal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss ajánlása szerint. Körülbelül 130 ezer nem teljesítő jelzáloghitel-adós van Magyarországon, ezek a családok, ha nem tudnak megegyezni a bankjukkal, hamarosan az utcára kerülhetnek. A jegybank szerint sem lehet mindenkit megmenteni, de az adósok csaknem felén lehet segíteni.
Az ajánlás alapján a hitelintézeteknek legalább három alkalommal kell keresniük a nem fizető ügyfelet. A jegybank azt tanácsolja, a törlesztéssel elmaradó adósok vegyék fel a kapcsolatot a bankokkal, ez lehet ugyanis az utolsó utáni esélyük arra, hogy ne árverezzék el a fejük fölül az ingatlant, és kerüljenek az utcára. Ha nem sikerül a kapcsolatfelvétel, az MNB nem várja el tovább a banktól, hogy végrehajtsa az ajánlásban foglalt szabályokat. Ha viszont sikerült az ügyféllel tárgyalóasztalhoz ülni, a bankok kikérdezik az adóst a pénzügyi helyzetéről.
Hazudni nem érdemes, ha ugyanis az ügyfél valótlan információkat közöl a hitelezővel, a banknak nem kell többé egyezkednie vele. A jegybank is tisztában van azzal, hogy sok jelzáloghiteles tudna fizetni, de azért sem teszi, mert a kilakoltatási moratórium miatt eddig tehetetlen volt vele szemben a bank. A nem fizetők 10-20 százaléka lehet ilyen az MNB szerint.
Most viszont új helyzet állt elő, és már az MNB is azon az állásponton van, a nem együttműködő adósokat nem kell tovább pátyolgatni, ez ugyanis csak tovább növeli az erkölcsi kockázatot. Ha viszont őszintén feltárja az ügyfél a banknak a pénzügyi lehetőségeit, a hitelintézet kidolgozhat a számára valamilyen megoldási javaslatot, hogy helyreállítsa a törlesztési képességét.
A bankok legalább kétféle megoldási javaslatot tesznek le az asztalra, és arra kell törekedniük, hogy legalább az egyikben az ingatlan megtartása is szerepeljen. Fel kell készülni arra, hogy a forintosított korábbi devizahiteleknél azért a bankok kezét is megkötik. Az új ajánlatban a törlesztőrészlet az igazolt jövedelem legfeljebb 50 százaléka lehet, figyelembe kell venni a KSH létminimumot is az átstrukturálásnál, a futamidőt nem lehet a nyugdíjkorhatár utánig kitolni, és arra is ügyelni kell, hogy a forintosítás és elszámolás során elszenvedetteken túl újabb veszteség már nem érheti a hitelezőt.
A bankok felvázolt ajánlatai között többféle megoldás lehet. Javasolhatják az ügyfélnek a hitel átstrukturálását például a futamidő meghosszabbításával, hogy csökkenjen a törlesztőrészlet. Lehet szó arról is, hogy az ingalant eladják, helyette az ügyfél kisebbet vesz, a maradék pénzből pedig a hitelt pedig visszafizeti, vagy ha ez nem sikerül, akár át is strukturáltatja. Lehet szó az ingatlan értékesítéséről és visszabérléséről is visszavásárlási joggal – ez a konstrukció hasonlít a Nemzeti Eszközkezelő (NET) megoldásához. A NET-programba is bekerülhet a jogosult adós, de aki erre pályázik, annak sietnie kell, a keret ugyanis hamarosan kimerül. Emellett a magáncsőd is megoldás lehet egyes családoknak.
Forrás: vg.hu
Tisztelt dr.Tatár Attila,
Érdeklòdnék, hogy a bankok valóban nem hajlandók közvetlenül az ügyféllel megegyezni a tartozás egy részének elengedéséről? Már fél éve nem tudom fizetni a részleteket, előtte 8 évig pontosan fizettem, de megszűnt az állásom, amit bizonyítani tudok. Az én ügyvédem ugyanis azt állítja, hogy csak az ő közvetítésével lehet esélyem rá, persze ezért komoly díjazást is kér, az eddig neki fizetett periratokért, számításokért fizetett díjon felül…
Mielőbbi szíves válaszát várva
Üdvözlettel
M Gabi
Kedves Gabi,
Ez egy ilyen világ. Nincsenek csodák és tisztességes emberek. Az ügyvéd minket képvisel, de nem biztos, hogy jót és jól tesz, de a pénzt elrakja. A bank pedig gyakran nem akar megegyezni, ami talán az ő érdekeik szerint is értelmes megoldás lehetne. Ja, és senkit sem érdekel, hogy ha valaki elveszíti a munkáját.
Bocsánat, de így látom a világot. Az ember csak magára számíthat. Ezért nem adok tanácsot és igyekszem távol tartani magam ettől az egésztől – jól nem lehet csinálni, akkor inkább sehogy.
Tisztelt Dr. Tatár Attila!
Mit tehet az az ügyfél, aki maga veszi föl a bankkal a kapcsolatot az MNB mostani, március 11-ei ajánlásában foglaltak igénybe vételére, de a bankja máris elutasítja azzal, hogy nem hajlandó semmiféle egyezségre? (Ez egészen konkrétan mai eset!)
Tudom, lehet panasszal élni a Pénzügyi Békéltető Testületnél.
De mennyire lehet kötelezni a bankokat arra, hogy az MNB Ajánlása szerint járjanak el, miközben az MNB meghagyott egy kiskaput a bankoknak az Ajánlás Zárórendelkezésében, a 15. oldalon? A 74. pontban egészen konkrétan ez olvasható:
„Az ajánlás a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontja szerint kiadott, a felügyelt pénzügyi szervezetekre kötelező erővel nem rendelkező szabályozó eszköz.”
http://www.mnb.hu/letoltes/npl-ajanlas-internetre-final.pdf
Az adós így hiába kér segítséget, hiába várja helyzete rendezését, ha a hitelt nyújtó bankja nem hajlandó semmiféle együttműködésre? Tényleg ennyire kiszolgáltatottak az adósok a bankok kényének-kedvének??? Hiába működne együtt az adós, ha nincs kivel? Tényleg el kell tűrnie ilyen esetben az adósnak a végrehajtást, kilakoltatást?
Kedves Érdeklődő,
Tudtommal ez csak ajánlás, a bank nem kényszeríthető semmire.
Sajnos sok hasonló esetet hallok….
Tisztelt dr. Tatár Attila!
Olvasom az írását a bankokkal történő egyezkedésről, de jó lenne tudni, volt-e egy ember is, aki egyezkedni tudott a bankjával. A környezetemben mindenkitől azt hallom, hogy nem tudott megegyezni a bankkal. A fiam lakásával kapcsolatban én ezt már megpróbáltam, de sajnos süket fülekre találtam. 6 millió 800 ezer forint hitelt vett fel 2006-ban. Visszafizetett kb. 5 – 5,5 milliót és még 12 milliót követel a bank. A lakást felértékeltették, ami 5,4 millió volt. 5,5 milliós vételi ajánlatot tettünk rá, de közölte a bank, hogy annyiért nem adja el nekünk. A fiam külföldön él, mert sajnos a munkahelyét elvesztette és nem talált másikat, így én próbálom rendezni a bankkal a tartozást, de egyáltalán nem közreműködők. 2015. április óta hozzánk sem szól a bank, semmi féle megoldást nem javasolt. Kamatokkal együtt már 14 milliót követel és láthatóan húzza az időt. Így arra jutottunk, hogy megvárjuk, míg bírósághoz fordul és remélhetően akkor kiderül mennyire irreális vagy jogos a kért összeg. Mivel nekünk nincs pénzünk arra, hogy évekig pereskedjünk a bankkal, a bank pedig nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, így várunk és reménykedünk abban, hogy a bíróság meghozza a megfelelő döntést.
Üdvözlettel: Vné
Kedves Vné,
A bank nem fog bírósághoz fordulni, hanem egyszer csak megjelenik a végrehajtó…
Sajnos nem egyszerű a helyzet, ne reménykedjenek kedvező kimenetelben, mert a banknak a szerződés alapján sok lehetősége van.