Miért döntött így a svájci jegybank?

Soha nem látott erősödést produkált a svájci frank, miután a jegybank elengedte a régóta védett 1,2-es euróhoz mért árfolyamküszöböt. A svájci tőzsde összeomlott és forint történelmi mélypontra zuhant.

Földrengést okozott a pénzügyi piacokon csütörtök délelőtt a Svájci Nemzeti Bank (SNB) azzal, hogy eltörölte az euróövezeti adósságválság mélyülése után, 2011 szeptemberében bevezetett 1,20-as minimális euró/frank átváltási árfolyamot. Az alpesi fizetőeszköz pillanatok alatt erről a küszöbértékről – amelynek környékén több mint három éve ingadozott – egészen paritásig erősödött az euróval szemben, majd 0,86 körül érte el legjobb árfolyamát. Emiatt a svájci frank árfolyama 400 forint közelébe kapaszkodott a reggeli 266-ról. A kockázatos feltörekvő piaci devizának számító forint az euróval szemben is új történelmi mélypontra hanyatlott 327,5-ös szinten, ami 2 százalékos esésnek felel meg a csütörtök reggeli 320 alatti kurzusról. (A korábbi történelmi mélypont 324-es szinten alakult ki, 2012 elején.) Délután kissé paritás felett stabilizálódott az euró/frank árfolyama, ami 321 forintos euró mellett 312-es frankot eredményezett.

A tőzsdeindexek is zuhantak, a legnagyobbat a svájci részvények buktak, amelyek 1989 óta nem estek akkorát, mint csütörtökön. A Swiss Market Index több mint 10 százalékot gyengült egyetlen óra leforgása alatt. A világ legnagyobb és legfejlettebb devizáiban ilyen óriási mozgás nagyon szokatlan – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. „Teljesen váratlanul ért mindenkit, hogy az SNB eltörölte a minimális árfolyamküszöböt. Nem hiszem, hogy a frank jelentős erősödését akarja látni az SNB” – tette hozzá.

Felvetődik a kérdés, hogy az SNB az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ballépését követte-e el, hiszen úgy tűnik, nem számítottak erre a reakcióra. Bizonyosan nem akarták a frank szárnyalását kiváltani, hiszen a nulla százalék körüli infláció mellett a felértékelődés deflációs és recessziós spirálba taszíthatja a svájci gazdaságot. Az SNB érezhette, hogy az árfolyamküszöb eltörlésével párhuzamosan valamit tennie kell: a 3 hónapos frank Libort, vagyis az irányadó kamatot mostantól mínusz 1,25 százalék és mínusz 0,25 közé vágta a korábbi mínusz 0,75 százalék és 0,25 százalék közötti sávból.
Az SNB közleménye szerint az árfolyamküszöb komoly károktól védte meg a svájci gazdaságot, de már nem kell fenntartani azt. A jegybank kiemelte, hogy a frank még mindig erős, de már nem annyira túlértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor. A piac azonban pillanatok alatt rácáfolt az SNB közleményének szavaira.

Szerencsénk van a forintosítással

Az extrém frankerősödés a magyarországi bankokat egy pillanat alatt a padlóra küldhette volna, ha tavaly novemberben a kormány nem dönt a devizahitelek forintosításáról, és a jegybank nem bocsátja a bankok rendelkezésére az ehhez szükséges devizafedezetet. Az így kapott euróból már tavaly év végéig beszerezte az összes hitelintézet a szükséges svájci frankot – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ha nem lett volna a novemberi devizatender, most nagy gondban lenne a bankrendszer, az eddigi 1000 milliárd forinton felül ugyanis még körülbelül 700 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhetne a forintosításon.
A jegybank adatai szerint tavaly novemberben a háztartások 2772 milliárd forintnyi svájci frank alapú hitellel rendelkeztek. Az állomány döntő része olyan jelzálog alapú hitel volt, amelyre vonatkozik a kötelező forintosítás. A lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőket a frank árfolyamának megugrása már nem érinti, ők továbbra is a tavaly novemberben rögzített, illetve az árfolyamgátas kurzus szerint törleszthetnek. A gépjármű- és személyi hitelesek törlesztőrészletei viszont nőni fognak. A gépjárműhitelek volumene 105,5, a személyi hiteleké 18,5 milliárd forint.
A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a svájci frank árfolyamának rendkívüli erősödése mintegy 250 ezer devizaalapú járműfinanszírozási szerződést érint 300 milliárd forint összegben, a havi törlesztőrészletek összege pedig az árfolyam elmozdulásának mértékével növekszik. A lakossági ügyfeleken túl, a frank magas árfolyama 1000-1200 kis- és középvállalati ügyfelet is érint.

A negatív kamat sem segített

Az SNB lépése azért is meglepő, mert alig egy hónapja, tavaly decemberben vezetett be negatív kamatot a központi bank, amikor úgy vélték, hogy ez a lépés támogatni fogja az árfolyamküszöböt. Thomas Jordan, az SNB elnöke akkor azt mondta: a jegybank kész korlátlan mennyiségű devizát vásárolni a frank drágulásának megakadályozására. Sőt, Jean-Pierre Danthine alelnök még ezen a héten hétfőn is hangsúlyozta, hogy az árfolyamküszöb a monetáris politikájuk központi eleme. A mostani lépés egyáltalán nem volt összhangban az SNB kommunikációjával, vagyis nem könnyű elfogadni a jegybank érvelését. Thomas Jordan a délutáni sajtótájékoztatón azt mondta, továbbra is készek beavatkozni a devizapiacon, szavai azonban nem váltottak ki jelentős piaci reakciót. Kiemelte, hogy közbeléphetnek a frank gyengítése érdekében. Szavai szerint az SNB-t nem lepte meg a frank erősödése.

Forián-Szabó szerint az SNB erős piaci nyomás alatt volt, és félhettek attól, ha az EKB beindítja az élénkítő porgramját, akkor még nehezebb lesz megvédeni az árfolyamküszöböt. Balatoni András, az ING Bank közgazdásza szerint monetáris politikai szempontból örülhetünk a gyengülésnek. Mivel most nincs infláció, így a leértékelődésből fakadó áremelkedés segít elérni az MNB inflációs célját. Mindemellett jótékony hatást fejthet ki a külső egyensúlyra, ezért a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív tartományban marad.

Forrás: vg.hu