Nehéz meglátni a jövőt

A Tíz év múlva a robotok elveszik a munkánkat, vagy a Száz év múlva az emberek többsége 150 évig fog élni típusú jóslatokkal naponta találkozunk. Azt ma még nem tudni, hogy ezeknek mennyi a valóságtartalma, ám idővel minden kiderül. Íme, tíz jóslat, amely nagyon nem jött be!

Öösszegyűjtöttek tíz olyan jóslatot, melyek bizony elég nagy mellélövésnek bizonyultak.1903

„A lovak napi használata biztosan meg fog maradni, mivel az autó csak egy újdonság, egy hóbort.”

A múlt század elején egy michigani bank tulajdonosa ezzel a mondattal próbálta elvenni Henry Ford ügyvédjének a kedvét attól, hogy az befektessen főnöke újonnan alapított cégébe. Horace Rackham azonban nem fogadta meg a tanácsot, így az 5 ezer dolláros befektetéséből hamar 12,5 millió dolláros haszon lett.

1911

„Hamarosan könnyű feladat lesz egy rakás fém rudat nyersarannyá alakítani.”

Thomas Edison az első világháború előtt nem sokkal úgy vélte, hogy rövid időn belül tökéletesítik az alkimista eljárásokat. Az anyag összeállítói ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy ez az eset legalább bizonyítja, hogy még az amerikai feltalálónak sem minden ötlete ért aranyat.

1912

„A drót nélküli (wireless) világ eljövetelével képtelenség, hogy lesznek további háborúk.”

Guglielmo Marconi olasz fizikus és mérnök, a drót nélküli távíró feltalálójának jóslata szerint az új technológiai azért szüntetné meg a háborúkat, mert az sokkal nyitottabb kommunikációt hoz majd a nemzetek között.

1920

„Egy rakéta sosem lesz képes arra, hogy elhagyja a Föld légterét.”

Ez pedig a The New York Times jóslata volt az 1920-as évek elejéről. A cikket visszavonták, amikor az Apollo-11 1969-ben landolt a Holdon.

1949

„A jövő számítógépeiben csak ezer elektroncső lesz és alig másfél tonnát fognak nyomni.”

A Mechanics magazin megtekintett egy akkoriban modernnek számító 30 tonnás számítógépet és mert egy nagyot álmodni.

1955

„A nukleáris meghajtású porszívók várhatóan 10 éven belül valósággá válnak.”

A Lewyt porszívógyártó cég vezetője, Alex Lewyt jóslata bizony nem vált be, de a koncepció amúgy is furcsa: ugyan ki szeretne egy mini atombombát az otthonába?

1966

A Reader’s Digest így ábrázolta 1966-ban, hogy milyen lesz az életünk 1999-ben. A városok például üvegburák alatt vannak, hogy a hőmérsékletet állandóan kellemes legyen, az autók már repülnek, de a közlekedéshez nem is kell semmilyen jármű, hiszen egy övre szerelhető eszközzel bárki képes repülni.

1977

„Semmilyen okot nem tudok felhozni amellett, hogy miért akarna bárki egy számítógépet az otthonába.”

Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation (magyarul Digitális Felszerelés Vállalatnak fordítható) alapítója bizony úgy tűnik, hogy nem vett észre egy piaci rést (szakadékot?). Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akkoriban a számítógépek nagyobbak voltak mint a legtöbb ember otthona.

1995

„Az internet előbb egy látványos szupernóva lesz, majd 1996-ban katasztrofálisan összeomlik.”

Az ethernet-kábel feltalálója, Robert Metcalfe amiatt aggódott, hogy találmánya nem fogja tudni kezelni az adatok tömegét.

1997

„Ismerjétek be, kiestetek a játszmából”

A Wired Magazin üzenete az Apple-nek, hogy nézzen szembe a „ténnyel”, miszerint nem tudja felvenni a versenyt a többi kütyü-gyártóval.
Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük