Nyugdíj adatok – tovább öregszünk

Tovább folytatódik a magyar társadalom elöregedése – ezt támasztják alá az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) által a napokban nyilvánosságra hozott féléves adatok is.

Ezek szerint szerény mértékben tovább emelkedett a nyugdíjasok száma, így az folyósított öregségi nyugdíjellátások száma stabilan meghaladja a 2 millió, míg a körbetöltött öregségi nyugdíjasok létszáma az 1,9 milliót, vagyis a társadalom 19-20 százalékát.

Június végén az átlagos öregségi nyugdíj összege 113 053 forintra emelkedett, ami 5,5 százalékkal magasabb a tavaly decemberinél. Mint ismert, idén januárban a nyugdíjakat 5,2 százalékkal emelték, az ennél gyorsabb átlagnyugdíj-emlekedés egyértelműen az új nyugdíjasok átlagnál magasabb nyugdíjával magyarázható – ez húzta feljebb az átlagot.

A friss nyugdíjak magasabb értékét igazolja azon nők nyugdíjadata is, akik a 62 éves korhatár betöltése előtt már nyugdíjba vonultak. Ezt a lehetőséget 2010 után teremtették meg azon nők számára, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. (Ez nem jelent ténylegesen 40 munkában eltöltött évet, ugyanis ebbe beszámítható a gyerekneveléssel töltött időszak is.) A lehetőséggel az elmúlt bő két évben 95 ezren éltek, ők idő előtt távoztak a munkaerőpiacról – miközben más területeken a kormány ezzel ellentétes nyugdíjpolitikát folytat. A „nők-40” programban nyugdíjba vonulók átlagos nyugdíja 114,9 ezer forint, ami némileg meghaladja az országos átlagot.

A nyugdíjasok elitjét azonban a volt fegyveres testületektől akár 20 év munkaviszony után visszavonult nyugdíjasok teszik ki, az ő havi átlagos ellátásuk 197,2 ezer forintra emelkedett. Ezen létszám azonban az utóbbi években lecsökkent, ugyanis a túlságosan fiatal nyugdíjasok ellátást a kormány megszüntette és szolgálati járandósággá alakították, amely már nem minősül nyugdíjnak.

A skála másik végén a rokkantsági ellátások, illetve a rokkantnyugdíjak vannak. Júniusban átlagosan havi 65,5 ezer forint volt a rokkantsági ellátás és mind a mai napig 433 ezer kaptak ilyen ellátást, ami nem sokban különbözik az elmúlt évek adataitól – vagyis komoly előrelépés nem történt ezen juttatások átalakításában, pláne a rehabilitációban. A rokkantnyugdíjak az átlagnyugdíjaktól azért maradnak el jelentősen, mert míg egy öregségi pénzbeli ellátás mögött akár 40-45 év tényleges munkaviszony állhat, addig a rokkantnyugdíjaknál ez sokszor a felét sem éri el.

Terven felül a járulék bevételek

A növekvő nyugdíjkiadások és a növekvő nyugdíjas társadalom dacára az Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi értelemben kifejezetten jól teljesít, hisz itt az első hét hónapban 121,6 milliárd forintos többlet keletkezett. A többlethez hozzájárult a költségvetés 57 milliárdos juttatása – ám még ezen mankó nélkül is messze szufficites az alap, ami jellemzően terven felüli járulékbevételek következménye.

A nyugdíjalap összes bevétele 1781,9 milliárd forint volt, a kiadások ezzel szemben 1660,3 milliárd forintra rúgtak. Ez a trend megmarad az év végéig – így jelentős többlet keletkezik a nyugdíjalapban, ám nem valószínű, hogy a többletet elköltik, egyrészt azért, mert a reálnyugdíjak az alacsony infláció miatt így is három százalékkal emelkednek, a másik oldalról ezen többlet csökkenti az államháztartás hiányát – amely a nyolcadik hónapra meghaladta az egész évre tervezett deficit célt, így pénzügyi értelemben nincs komoly mozgástere a kormánynak.