Nyugdíj célú megtakarítás nélkül márpedig elég nagy bátorság életben maradni….
Lassan 20 éve hallgatom az ügyfelektől a kifogásokat, magyarázatokat:
1. Úgysem érem meg.
2. Ki tud tervezni ilyen hosszú időre?
3. Miért ne kapnék nyugdíjat? 40 évet ledolgoztam, az jár, azt mindenki megkapja.
4. Hát majd dolgozni fogok még, amíg birok.
5. Ugyan már, miből?
6. Úgysem értem ezt az egészet. Inkább majd a saját vállalkozásommal, kiadott albérlettel …és még sorolhatnám, megoldom magam – mondják.
Ijesztő pénzügyi kultúra és pszichológia keveréke az, ami a legtöbb ember fejében a nyugdíjas évek kapcsán véleményként kialakul.
Túl sokan nem értik, nem látják, hogy mi történik körülöttük, hogy a világ milyen gyorsan és radikálisan változott meg. A szüleink jelenleg „túl jó” nyugdíjat kapnak (a később nyugdíjba vonulókhoz képest!), ők még tervezhető és államilag finanszírozható körülmények között mentek nyugdíjba. És még közülük is sokan – a hosszúra nyúlt nyugdíjas éveknek köszönhetően – megtapasztalták, hogy a kezdeti kedvező nyugdíjat az infláció milyen mértékben képes lerontani és a „végén” alig tudtak a gyerekeik segítségével megélni.
Azt szoktam mondani, hogy a demográfia az egyik legmakacsabb tudományág: ha nem születik „elegendő” gyermek, ha a várható életkor jelentős mértékben megnő, akkor csak a csodában reménykedhetnek, akik az államtól várják a nyugdíjas éveik gondjainak megoldását.
Én csak romló ingyenes egészségügyi ellátást, nyugdíj ügyekben kevésbé helytálló államot és még a kevés megszülető gyermek előre látható külföldre költözését látom. Csak annak lesz pénze a mindennapi életre (nem luxusra), aki előre gondoskodik magáról és aktív korában tudatosan készül az öreg napjaira.
Tanácsadás
Olyan országban élünk, ahol a törvény tiltja, hogy befektetési tanácsért pénzt adjon ki bárki is, tehát ingyen lehet megtervezni a pénzügyi jövőnket. Rengeteg “függő” és “független” tanácsadó segít a megfelelő döntés előkészítésében, mégis az alábbiakat tapasztalom:
– A mosóporban – amit a TV agyon reklámoz – megbízunk, de a tanácsadóban nem.
– A törvény látszólag az ügyfelet védi, amikor táskányi papírt kell egy befektetési termék megkötésekor aláírni. Valójában a piaci verseny tűnik el, a termékpaletta szűkül és megfelelő befektetési lehetőségek hiányában a pénz elköltésére ösztönzik az embereket.
– Egyre kevesebben hajlandóak a pénzügyeikre időt szánni, mert „nem szeretnek ezzel foglalkozni” és/vagy nem értik. Leszokunk mindenről, amihez gondolkozni, esetleg azzal foglalkozni kell, mert pl. az esti sörözéstől, bulizástól veszi el az időt.
– Mindenre van pénz, mégis a most elkölthető pénzt egyre nehezebben rakjuk félre befektetési céllal.
– Nem tudjuk tudomásul venni, hogy a bankbetétek kora lejárt. Ha vissza is tér, magas inflációs környezetben nem sok örömünk lesz benne.
– Minél nehezebbnek tűnik, annál inkább kell hosszú távra terveznünk, kicsit fegyelmezetten, előrelátóan élnünk.
Sokáig folytathatnám, de nem szeretnék az érzelmeimre hallgatva cikket írni, így inkább fékezek….
Mi van, ha mégis megéred?
1990-ben egy budapesti férfi várható élettartama 66 év volt, ez ma 74 év. A hölgyek esetében 74 és 79 év adódik ezekre az időpontokra (KSH adatok).
És mi van, ha Te nem az átlag vagy és 85-90 éves kort is megélsz? Tegyük fel, hogy 65 évesen nyugdíjba vonulsz. Akkor „átlagos esetben is 9-14 évet élsz, de előfordulhat, hogy 35 évet! Nézz körül, hogy hányan élték meg a 85 év feletti kort a környezetedben és gondolkozz el azon, hogy hogyan élnek.
Te nem fogsz ilyen nyugdíjat kapni, a megélhetésed csak a megtakarításodon, vagyoni helyzeteden, esetleg a gyermeked segítségén fog múlni, mert az állam egy minimális ellátás kifizetésére sem biztos, hogy képes lesz. Van terved erre a 20-35 évre?
Ha még nincs, akkor keress meg és segítek a tervezésben.
dr.Tatár Attila
0620/462-8850
Info@bankweb.hu
