A nagy vagyonok keletkezése mindig érdekes történet – viszont ritkán törvényes cselekedetek sorozata. Ugye az első millióról és a halottakról vagy jót, vagy semmit…
A következő történet több forrásból is fellelhető, mindezek ellenére nem tudom garantálni a történet hitelességét.
1938. március 10.-én, Ausztria náci megszállása (az Anschluss) előtti napon, a francia Rothschild ház riadóztatta Louis Rothschild -ot, hogy sürgősen hagyja el Ausztriát. A báró azonban kényelmes volt, és csak másnap jelent meg a bécsi repülőtéren. (Természetesen inasa kíséretében). Mielőtt felszállhatott volna a zürichi gépre, két SS őr felismerte, és elkobozta útlevelét.
Két nappal később SS-ek jelentek meg a báró palotájában, és felszólították, hogy kövesse őket. Ezzel a felszólítással kezdődött meg a nácik, és a bécsi Rothschild-ok tragikomédiája.
Az SS embereit a báró azzal fogadta, hogy örömmel követi őket, de előbb vacsorázni óhajt
A rohamosztagosok, akik általában nem méltányolták az efféle kívánságokat, ezúttal, úgy látszik különleges utasításokat kaptak, mert engedelmesen álltak a damasztabrosszal terített asztal mellett, míg a báró (három inas segédletével) kényelmesen megvacsorázott, és illatos vízzel leöblítette ujjait, elszívta vacsora utáni cigarettáját, s bevette megszokott gyógyszerét. Ezután elment az SS legényekkel.
Először a nácik által vezetett új osztrák rendőrség egyik vezetője elé vitték, ahol a feljegyzések szerint a következő párbeszéd zajlott le: „Szóval maga Rothschild. És pontosan milyen gazdag ? A báró erre azt válaszolta, hogy néhány napig tartana, amíg ezt a könyvelői meg tudnák mondani. No jól van, – mondta a rendőrfőnök – akkor legalább azt mondja meg, hogy mennyit ér a bécsi palotája, a bennlévő műkincsekkel együtt ? A válasz így hangzott: Mennyit ér a Szent István katedrális ?”
A rendőrfőnök ezen a ponton abbahagyta a kihallgatást, és a bárót belökték egy cellába. Nem volt ott sokáig, hamarosan átszállították a Gestapo bécsi főhadiszállására. Szó sem volt arról, hogy a bárót bárminemű fizikai veszély fenyegette volna. Göring ugyanis Svájcba küldette külön megbízottját, hogy közölje a Rothschild-okkal a feltételeket.
Elengedik Louis bárót, ha Göring marsall kap ezért a szívességért 200.000 dollárt (persze nem márkában, hanem dollárban, egy svájci bank trezorjába téve). A hitleri birodalom pedig megkapja az osztrák Rothschild ház vagyonát, beleértve a csehszlovákiai Vitkovicében lévő acélművet is.
A Rothschild megbízottak Zürichben keményen alkudoztak. Közölték Gőring, csodálkozó megbízottjával, hogy két évvel korábban már titokban átjátszották egy angol érdekeltség kezére a Vitkovicei részvények többségét. Louis báró távozásáért hajlandók átengedni az ausztriai ház vagyonát, de Vitkovice csak akkor kapható, ha a báró úr már megérkezett külföldre, és akkor is csak úgy, hogy a nácik FIZETNEK hárommillió fontot. Az alku húzódott, közben a nácik megszállták Csehszlovákiát, de az angol kézben lévő Vitkovicei acélmű, még nem volt a hatalmukban.
A vita csúcspontján, a bécsi Gestapo ” Rothschild szobájában” kinyílt az ajtó, és maga a véreb: Heinrich Himmler, az SS rettegett főnöke jelent meg. Egy óráig alkudoztak a feltételekről, de a báró nem engedett. Himmler távozása után SS szállítómunkások jelentek meg, és egy XIV. Lajos korabeli állóórát, és egy hozzá nem illő, hatalmas kínai vázát cipeltek be a szobába, az ágyat pedig narancsszínű bársonnyal terítették le. Himmler nyílván így akarta jelezni, hogy a bárónak még sokáig kell maradnia. Rothschild azonban rákiáltott az SS-ekre: „Vigyék ki ezt a sok ízléstelen vacakot ! Egyébként is úgy fest ez a szoba, mint a krakkói bordélyház !”
Másnap közölték Himmler megbízottai, hogy elfogadták a Rothschild-ok feltételeit, a báró távozhat !
Louis Rothschild erre azt válaszolta, hogy most már este 11 óra van, és igazán nem várhatja el bécsi barátaitól, hogy ilyen későn is a rendelkezésére álljanak, és még ezt az éjszakát a Gestapo főhadiszállásán óhajtja eltölteni…
A Gestapo történetében erre még nem volt példa, ezért Berlinből telefonon kellett külön felhatalmazást kérni. Ezen az estén, mint vendég még a Gestapo főhadiszállásán maradt, és két nap múlva átlépte a svájci határt. A németek 1939 júliusában közölték, hogy a megállapodás értelmében átutalnak a londoni Rothschild-oknak hárommillió fontot, Vitkovice részvényeiért. A brit kormány azonban belépett a háborúba, mielőtt a pénz megérkezett volna Londonba.
