A hazai bankrendszer sérülékenysége alacsony, sokkellenálló képessége mind likviditás, mind pedig szolvencia tekintetében szilárd, a tavaszi jelentés óta tovább erősödött. A bankok hitelezési aktivitása a lakossági és vállalati szegmensben is élénkül, az éves kkv hiteldinamika elérte a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos szintet. Megjelent az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentése.
Fontos, hogy a hitelezés élénkülése a verseny, különös tekintettel a lakossági hitelezésben történő árverseny erősödésével járjon együtt, ami egyben magasabb költséghatékonyság elérése felé terelné a bankokat. A külső kockázatok ugyanakkor emelkednek. Az európai bankrendszerben a válság továbbra is megoldatlan örökségei mellett geopolitikai fejlemények, valamint a tartósan alacsony kamatkörnyezet okozta kihívások jelentik a legfőbb kockázatot.
A hazai hitelezési folyamatokat tekintve a vállalati hitelezés dinamikájában, és azon belül különösen a kkv hitelezésben fordulat állt be 2016-ban, amiben a jegybanki programok (NHP, PHP) erős ösztönző szerepet játszottak. Ennek köszönhetően a kkv-k hitelezése a fenntartható növekedéshez szükséges 5 és 10 százalék közötti bővülési sávba lépett. A kkv hitelezés piaci alapú növekedése az NHP kivezetésével is töretlenül folytatódhat. Ugyanakkor az állami forrásból támogatott hitelgarancia szerepe felértékelődik, így a garanciaszervezetektől is nagyobb aktivitás és magasabb kockázatvállalás szükséges a kkv-k termelékenység javítását célzó beruházások megvalósításához.
Az ingatlanpiac élénkülése folytatódott. Budapesten erőteljes áremelkedés figyelhető meg, viszont a lakásárak emelkedése jelenleg még nem tekinthető túlzott mértékűnek. Ezzel szemben a kevésbé frekventált területeken és kisebb településtípusokon az áremelkedés kevésbé jellemző. A lakáspiaci folyamatokkal párhuzamosan fordulat következett be a háztartási hitelezésben is. 2008 óta először ez év júniusától a folyósítások már meghaladják a törlesztéseket elsősorban a közel 50 százalékkal bővülő lakáshitelezésnek köszönhetően. Ezen a területen azonban még az árverseny erősödésére van szükség a bankok között, mivel például a fix kamatozású hitelek felára nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas.
Az első félévben csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, aminek további leszorítására van szükség. A hitelezési fordulat ugyancsak segít kinőni a nemteljesítő hitelek problémáját, és mindemellett az aktív jegybanki szerepvállalás, valamint az eddigi lépések továbbra is ösztönzik a bankokat a megoldásra.
2016 első felében a bankrendszer az elmúlt évekhez képest kimagasló nyereséget ért el. Részben egyedi hatásoknak, mint például az értékvesztés felszabadításnak köszönhetően a tőkearányos megtérülés 9 százalék közelébe emelkedett. Ugyanakkor a tartósan alacsony kamatkörnyezetben a szűkülő kamatmarzsok miatt középtávon nyomás alá kerül a bankok strukturális jövedelmezősége. Az elmúlt évek racionalizáló lépései ellenére a szektor költséghatékonysága nem javult számottevően, a nemteljesítő portfolió kezelése pedig továbbra is érdemi kapacitásokat köt le.
A költséghatékonyság javítása kulcsfontosságú a tartósan alacsony kamatkörnyezet és a technológiai fejlődés jelentette kihívások kezelésében. Ezt egyrészt a bankrendszer konszolidációja, másrészt a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a nemteljesítő hitelek leépítése tudná segíteni. A költséghatékonyság javulásának a bankrendszeren belüli verseny, különös tekintettel a lakossági hitelezésben történő árverseny erősödése tudna lökést adni, mely kényszerítené a bankokat a szükséges lépések felé.
