Fennáll a veszély, hogy egyes eszközök piacát eltorzítja a világ nagy jegybankjai által a tőkepiacokra juttatott, nagy mennyiségű pótlólagos likviditás – mondta el a dán Saxo Bank devizapiaci részlegének igazgatója John J. Hardy.
Az Európai Központi Bank (ECB) bejelentett mennyiségi enyhítési programjának (QE) óriási kockázata, hogy a tőkepiacokra áramló friss likviditás mesterséges keresletet teremt, eltorzítja a piaci árakat. Hardy szerint néhány hónapon belül kiderülhet, hogy beigazolódnak-e ezek a félelmek. Utalt rá, hogy hasonló folyamat indult el az Egyesült Államokban, ahol sok energiaipari vállalat kötvénye a bóvli kategóriába süllyedt az amerikai palagáz- és palaolaj-forradalom miatt.
Az amerikai jegybankrendszer (Fed) kis megszakításokkal hat éven át folytatott kötvényvásárlási programot, és immár hat éve rekordalacsonyan tartja az alapkamatot. A hozamelőnyt kereső befektetők sokszor spekulatív besorolás alá eső vállalati kötvényeket vásároltak a pótlólagos likviditásból; a kisebb cégek a tőkeintenzív energiaiparban különösen örültek az olcsó hitelnek. Most, hogy visszaestek e vállalatok bevételei, a kötvényeik hozamai megugrottak.
Mi várható Európában?
A szakember ezzel együtt alapvetően helyeselte az ECB lépését. Mint mondta, a kötvényvásárlási program gyengíti az eurót, ezzel elháríthatja a deflációs veszélyt, sőt szerinte későn léptek, hiszen az infláció régóta messze elmarad a céltól.
Az amerikai mennyiségi enyhítés úgy tűnik, hogy csekély hatást gyakorolt a reálgazdaságra, és várhatóan ez Európában is így lesz. A jegybanki laza monetáris politikának csak közvetett van, közvetlenül aligha hajtja föl a keresletet és a fogyasztást, de növeli a részvényárfolyamokat, a részvényesek vagyonát.
Kétségtelenül fennáll azonban a veszély, hogy az ECB programja miatt tovább csökkennek az alapkamatok az eurózóna közvetlen szomszédságában, mert az itteni jegybankok ezzel próbálják majd ellensúlyozni devizáik relatív erősödését az euróval szemben.
A devizapiaci stratéga egyetértett azzal is, hogy egy esetleges amerikai alapkamat-emelés fenyegetést jelent a feltörekvő piacokra, mert tartani lehet attól, hogy a hozamelőnyt kereső befektetők a feltörekvő piacokról amerikai eszközökbe csoportosítanak át. A dollár – amely globális tartalékvaluta – meggyengült a Fed mennyiségi enyhítési programjai miatt. Ha folytatódik az amerikai gazdaság kilábalása, és a Fed kamatot emel – az erről döntő testület, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) jelenleg decemberre ígéri ezt -, az komoly veszély azoknak a feltörekvő országoknak, amelyeknek jelentős a dollárkitettsége – magyarázta.
Kevésbé vannak kitéve a veszélynek azok az euróövezeten kívüli közép-kelet-európai országok – például Lengyelország vagy Magyarország – amelyek adósságának jelentős része nem dollárban, hanem euróban áll fenn – mondta. A kínai jüan helyzete ebből a szempontból különösen érdekes lesz – tette hozzá.
John J. Hardy sokkolónak nevezte a svájci jegybank közelmúltbeli lépését, amellyel a központi bank váratlanul eltörölte a svájci frank árfolyamát a túlzott erősödéstől védő küszöböt. Ami történt, általános figyelmeztetésként is felfogható; a devizapiaci kereskedőknek a jövőben még óvatosabbnak kell lenniük – mondta a dán Saxo Bank devizapiaci stratégája.
Forrás: napi.hu
