Bővel van még potenciál a lakásárak emelkedésében, az európai és régiós lakásáraktól ugyanis még mindig jócskán lemaradtak a budapesti árak – írja friss elemzésében az Otthon Centrum (OC).
A piaci élénkülés kezdetéhez (2014 első negyedév) képest az OC által közvetített tranzakcióknál 2016 harmadik negyedévében a használt tégla építésű társasházi lakások fajlagos átlagára vidéki városokban 16-80 százalékos, a fővárosban pedig 31-110 százalékos növekedést mutatott. A belvárosi V., VI., VII., VIII. és IX. kerületekben az árak gyakorlatilag megduplázódtak 2014 első negyedéve óta és a legtöbb kedvelt kerületben, így a budai XI., XII. vagy a pesti XIII. kerületben is 50 százalékot meghaladó volt az árváltozás.
A magyarországi lakásárak növekedése még európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Az Eurostat lakásár indexe alapján 2016 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva Magyarországon és Lettországban nőttek legnagyobb mértékben az árak (10,3 százalél), a második legjelentősebben dráguló ország Ausztria (9 százalék), sorrendben a 3. és 4. helyen az Egyesült Királyság (8,8 százalék) és Svédország (8,7 százalék) volt.
A környező országokban Romániára (6,8 százalék), Csehországra (6,3 százalék) és Szlovákiára volt jellemző nagyobb mértékű növekedés (5,7 százalék) éves viszonylatban, míg Horvátországban (1,2 százalék) és Lengyelországban (0,4 százalék) viszonylag stabilak maradtak az árak.
A környező országok fajlagos átlagárait tekintve viszont Budapest még mindig relatív olcsónak számít. Varsóban a belvárosi árak négyzetméterenként 2100 – 2700 euró körül alakulnak, Prágában, 2400 – 4500, Pozsonyban is 2000 – 3000 eurós áron lehet lakást venni, míg a szlovén fővárosban 2400 – 3200 euró, Zágrábban pedig 1800 – 2700 eurós négyzetméterár a jellemző.
Ehhez képest Budapesten az átlagár csak az V. kerületben közelítette a 2000 eurót, míg a legmagasabb presztízsű kerületekben, így a budai II., XI. és XII., illetve a pesti oldalon sem volt 1500-1600 eurót meghaladó az átlagos négyzetméterár és ezt csak néhány, 100-200 euróval haladta meg az új építésű lakások árszintje.
Forrás: napi.hu
BankWeb kiegészítés:
Önmagában a lakásárak euróban történő összehasonlítása nem mond sokat a lakásárak várható alakulásáról, mert szerintem az emelkedés nagymértékben függ az elérhető jövedelemszinttől. Egyszerűen azért, mert ez határozza meg, hogy milyen mértékű megtakarító képességgel, hitelfelvételi lehetőséggel rendelkeznek az emberek.
Ezért jobb adat az egy főre eső jövedelem és a négyzetméter ár összehasonlítása….
2013-ban 0,9 és 2015-ben is csak 0,7 m2 lakást tudtunk megvenni egy havi átlagos fizetésből. Másképpen fogalmazva egy 50 m2-es lakásért 2013-ban idehaza 4,6 évet kellett dolgozni, míg Bécsben 5,6, Pozsonyban 6,2 évet. Ha így nézem, akkor is van még növekedési potenciál a budapesti lakáspiacban, főleg mert szerintem a következő években a jövedelmek is növekedni fognak, ami további lendületet adhat a keresletnek.
