A Goldman Sachs egy új tanulmánya szerint a tőzsdén jegyzett alapok egyre nagyobb elterjedtsége miatt egyre nehezebbé válik azon befektetők dolga, akik az egyedi részvényeken szeretnének keresni, s az alapkezelőknek jobban teljesíteniük, mint benchmarkjaik.
Az ETF-ek (tőzsdén jegyzett alapok) terjedésével megváltozott a korreláció az egyes részvények teljesítménye és a piac egésze között, s ezáltal nehezebbé vált az alapkezelőknek a benchmarknak tekintett indexeknél kedvezőbb teljesítményt felmutatniuk – állítja a Goldman Sachs egy friss tanulmánya. A befektetési bank szerint az immár 1200 milliárd dollárnyi tőkét mozgató ETF-ek hatása jóval nagyobb a piac egészére, mint azt az alapkezelők gondolnák, s jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a részvények egy időben mozognak felfelé és lefelé. Ez különösen igaz az egyes kevésbé népszerű szektorokra, mint például az ingatlancégek és a bányászati cégek részvényeire – írja a Barron’s.
A tőzsdén jegyzett alapok terjedésével az azokhoz köthető tőzsdei részvényforgalom egyre nagyobb arányt képvisel a tőzsdék összes forgalmán belül. Míg 2004-ben a Goldman szerint még csak a tőzsdei részvényforgalom 10 százalékát tették ki az ETF-ekre született kötések, ez az arány 2015-re 25 százalék közelébe emelkedett. A befektetési tanfolyamon megtanulhatja az ETF és részvény vásárlásának módszertanát.
A farok csóválja a kutyát
A tőzsdén kereskedett alapok adásvételének egy része nem érinti közvetlenül azokat a termékeket, amelyek alapján az alapok értékét számolják. Ezek az üzletek egyszerűen az ETF-et eladó és megvevő szereplők között bonyolódik, akárcsak a részvényeknél. Azonban vannak olyan esetek, amikor az adott ETF-et gondozó árjegyzőnek közbe kell lépnie, hogy az ETF mögött álló részvénycsomag érték és árfolyamát a mögöttes termék árához igazítsa. Ezek az árjegyzők néha visszavásárolnak a piacon lévő ETF-ekből, vagy kibocsátanak újakat, s ennek megfelelően, ha egy indexet követő alapról beszélünk, részvényeket kell venniük és eladniuk a piacon, amivel a mögöttes termékek árfolyamára is hatással vannak. A Goldman elemzői szerint ez tipikusan az az eset, amikor a farok csóválja a kutyát.
Hogy az ETF-ek által lebonyolított adásvételek mekkora hányadát teszik ki az egyedi részvényekre kötött üzletek, arra nincs megbízható adat. Míg az amerikai Investment Company Institute legutolsó becslései szerint ez az arány 9 százalék körül lehet, a Goldman ennél durvább becslést adott, mondván, elérheti az 50 százalékot is.
Példaként említik az IShares U.S. Real Estate Sector ETF-et, amely az ingatlancégek részvényeit tömöríti és azok árfolyammozgását igyekszik lekövetni. A Goldman szerint ez az egy ETF volt a felelős az elmúlt három hónapban a Boston Properties részvények tőzsdei forgalmának 10 százalékáért.
Ha két másik olyan ETF-et is számításba veszünk, amelyek kosarában szerepel a részvény, akkor ez az arány már 20 százalék feletti. Van ahol ennél is durvább arány adódik, a bank becslései szerint például két bányatársaság, a Gold Ressource és a Hecla Mining esetében meghaladta a 80 százalékot. Ez meg is látszott a részvények árfolyamán, azok ugyanis szinte teljes szinkronban mozogtak az elmúlt egy évbe a részvényeiket tartalmazó ETF-ekkel.
Tanulság?
Bár a Goldman tanulmánya igazán fontos következtetést nem von le a jelenségből, arra mindenesetre figyelmeztet, mivel az ETF-ek népszerűsége a jövőben várhatóan növekedni fog, a részvények, szektorok és a teljes piac mozgása közötti korreláció a jövőben a mostaninál is erősebbé válhat. Készüljön fel a piaci turbulenciára tanfolyam segítségével.
Forrás: napi.hu
