A görög helyzet kapcsán sokat beszélnek az államadósságról, arról, hogy hogyan halmozódott fel és milyen könnyelmű volt az elmúlt száz év összes görög kormánya. Csak arról nem hallani, hogy az államadósság szintje nagyon sok országban érte el azt a szintet, ahol már az ország működőképessége kerülhet veszélybe. És hogyan fognak megszűnni ezek az adósságok?
Az EU régióban is 92%-a a GDP-nek az államadósság, de az olasz 132% és a spanyol 98% külön is említést érdemel. Ha kicsit kitekintünk a kontinensünkről, akkor az USA 101%-os, japán 230%-os adata külön is említést érdemel, jó tudjuk hogy idehaza sem sikerül 80% alá menni.
Érdekes történet Veneluela, ahol csak a GDP 50%-a az államadósság, de olyan brutális hibákat követtek el, hogy ezzel is sikerült államcsődbe jutniuk. Itt tetten érhető, hogy milyen mértékű rombolásra képes a magas infláció és a megbízhatatlan politikai vezetés.
Miért magas az államadósság mindenütt a világban?
Véleményem szerint a gazdasági világválság óta a „nyugati gazdasági modell” sorozatosan produkálja azokat a helyzeteket, amikor egyértelművé válik, hogy ez a szabadpiacinak gondolt, a profit maximalizálására épülő és ezért folyamatosan túltermelési válságokba torkoló gazdasági modell csúfos kudarcot vallott – de amíg nem talál ki senki jobbat, addig ezt kell foltozgatni, életben tartani.
Meddig tartható fenn ez a helyzet? Az egyik megoldás a helyzet fenntartására az, ha keresletet produkálunk: ezért aztán az államok túlköltekeznek, magasak a jóléti kiadások, állami beruházások és a lakosságot, vállalati szektort is folyamatosan eladósodásra ösztönzik.
Természetesen vannak országok, ahol kicsit túlzásokba estek a költekezéssel (lásd görögök), de ez a rendszer működéséből adódik. Így működik a hazai önkormányzati rendszer is: az a település, ahol ésszerűen gazdálkodnak alig fejlődik, míg a másiknál eszetlen eladósodásból van fejlődés, költekezés, aztán majd az állam megsegít bennünket!
Az éves költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett elképzelhetetlen az államadósság csökkentése, sőt egyáltalán a szintjének a megtartása. Mindenhol a GDP közelgő növekedésére várnak – ez képes lesz a problémát kicsit elmaszatolni.
Forrás: portfolio.hu
Míg az EU-28 országának esetében a hazánkénál szignifikánsan nagyobb az elsődleges deficit és ez az adósságráta növekedéséhez mintegy 4 százalékponttal járult hozzá, addig hazánk esetében közel 5 százalékponttal csökkentette azt. Ugyanis Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a vizsgált időszakban az elsődleges egyenleg tartós szufficitet mutatott.
Mi lesz az államadóssággal?
Egy fontos dolgot látnunk kell: ez a magas adósság állomány a jelenlegi gazdasági modell keretein belül nem fog megszűnni, a legoptimistább változat szerint a GDP 60%-ra lesz csökkenthető, ahol már normális működésre képes egy ország.
Az adósságok leépítésében a jegybankok járhatnának élen, de nincs értelme az államadósságok mesterséges leépítésének, mert a „rendszer” olyan, hogy nagyon gyorsan ismét újratermelné a magas adósságot. Tehát ez egyfajta fék a politikusok eszement ötleteinek megakadályozása érdekében.
Pozitív összefoglaló
A fentiek tükrében kicsit furcsa az a záró megállapításom, hogy a helyzet egyáltalán nem olyan elkeserítő. Európa, de a világtörténelemben is az egyik legjobb ötven év van mögöttünk. Nem voltak nagyobb világméretű háborúk, nőtt az általános életszínvonal, szóval akár elégedettek is lehetnénk.
És hogy még jobban meglepjem a rendszeres olvasóimat, azt is leírom, hogy ez a gazdasági mechanizmus még nagyon hosszú ideig szolgálhatja a tömegek (és persze az azt kitaláló elit) jobb boldogulását.
És amíg nem jön valaki és győzi meg az embereket arról, hogy valami jobbat talált ki, addig fogadjuk el és élvezzük a kialakult helyzet előnyeit.
Egyetlen gond van csupán: a jelenlegi termelési és fogyasztási színvonal olyan környezeti károkat okoz, hogy mégis csak kénytelenek leszünk valamin változtatni – ha meg szeretnénk a Földet élhető formájában őrizni! Amennyiben érdekli ez a kérdés és további információkat szeretne megtudni, akkor jöjjön el a Befektetői Iskola előadásaira.
dr.Tatár Attila
