Befektetési alap

Nagy hiány van értelmes befektetési termékből. A leginkább befektetési alapokba lehet beleszaladni, nézzük meg, hogy mit is tudnak ezek az alapok…

A csökkenő bankbetét kamatok mellett egyre inkább a befektetési alapokat választják a befektetők, de végső soron a biztosítók és egyéb vagyonkezelők is gyakran szervezik befektetési tevékenységüket befektetési alapok vásárlása köré. Gyakori konstrukció mostanában az alapok alapja is, ahol bizonyos elvek alapján válogatnak az alapok közül.

Az alapkezelő nagy úr

A befektetési alapokat olyan alapkezelők irányítják (ők hozzák meg a befektetési döntéseket), akik több alapot is kezelnek egyszerre és elég nagy a szabadságuk, hogy az egyes befektetésekből mennyit, mikor és hova irányítanak át. Ez csak azért lehet elgondolkoztató, mert az alap befektetési jegyéből vásárló befektető és az alapkezelő érdeke eltérhet egymástól: látszólag mind a ketten a nagyobb hozamban érdekeltek, azonban az alapkezelőnek több alapot kell a jó gazda gondosságával irányítania és így az ő érdeke elsősorban az, hogy egyik rá bízott alap se legyen kirívóan gyenge.

Vagyis elsősorban abban érdekelt, hogy közlekedőedények elve szerint úgy csoportosítson át éppen jónak tűnő termékeket egyik alapból a másikba, hogy egyik alap se legyen kirívóan gyenge teljesítményű. Erre van lehetősége, hiszen az alapok többségében ehhez meg van a kellő mozgástér (állampapírt, kötvényt, esetenként részvényeket vagy más alapokat szinte bármelyik alapba be lehet tenni).

Tehát ez az egyik oka az alapok viszonylagosan kiegyensúlyozott teljesítményének. Alig van kiugró teljesítményt mutató alap.

Befektetési alapok teljesítménye

Megnéztem a BAMOSZ oldalán az alapok teljesítményét először 2012. áprilisában. Az egy éves hozamot vettem alapul,  és azt tapasztaltam, hogy az összes alap 39%-a veszteséges és a nyereségesek közül 19% 1-2%-nál nagyobb hozamot nem volt képes elérni. Ez azért elég gyenge teljesítmény.

A pénzpiaci alapok és kötvény alapok voltak képesek nyereséges teljesítményre, itt csak mutatóba vannak veszteségesek (nem is értem, hogy hogyan, ehhez már valóban nagyon el kell szúrni valamit vagy magas költségekkel kell dolgozni).
Számomra nem meglepő módon a tőkevédett alapoknál csak 28% volt képes érdemi (5% feletti) nyereségre és 41%-uk nulla körüli teljesítményt nyújtott.

A részvény alapok teljesítményét az átlagos képességű háziasszony könnyedén meghaladhatja, hiszen 56%-uk egyértelmű és jelentős veszteséget mutatott, 15% pedig inkább a nulla teljesítménynél tart, így csoda számba mennek a nyereséges részvény alapok.

Elvégeztem az alapok értékelését 2013.októberében is, akkor ezt találtam:

  •  likviditási alapok: USD és EUR alapoknál évi 1%, HUF alaponál 3-5% a hozam, nincs veszteséges
  • kötvény alapok: a rövid alapoknál 1.7-11.6% között, a hosszúaknál 9.5-12.9% között alakultak az éves hozamok, egy volt közöttük veszteséges.
  • tőkevédett alapok: mínusz 3.3 és 25.1% között vannak a hozamok, látható, hogy azért ezek komolyabb nyereségre ritkán képesek. (Meg kell fizetni a tőkevédelem árát.)
  • vegyes alapok: az 51 alapból csak  egy volt veszteséges. A hozamok nem voltak túl magasak, a csúcs egy 18.8%-os hozamú alap volt messze kiemelkedve a 10% alatti hozamúak közül.
  • ingatlan alapok: ezek még mindig veszteségesek, talán csak az Erste alapja emelkedik ki a mezőnyből.
  • árupiaci alapok: betett az arany áresése, a 8 alapból csak egy volt minimális mértékben nyereséges.
  • származtatott alapok: mind veszteséges volt egy évet vizsgálva.
  • abszolút hozamú alapok: a 65 darabból tíz volt veszteséges. A hozamok itt mínusz 32.8% és 27.2% között oszlottak meg.
  • részvény alapok: 27%-a volt veszteséges (főleg török, orosz, indiai, latin-amerikai és feltörekvő piaci érintettségű alapok). A legmagasabb hozam sem volt több 26%-nál, de a legtöbb alap alig hozott 10% alatti hozamot. Hát ezért a hozamért  ilyen magas kockázatot szerintem nem volt érdemes vállalni.

És még egy időpontban megnéztem az alapok egy éves teljesítményét:

BAMOSZ 2014.február

  • Pénzpiaci alap: 3-4% hozam
  • Kötvény – rövid: 2 db veszteséges, 9,1% a legjobb hozam, 3-4% átlag
  • Kötvény – hosszú: 1 db veszteséges, 9,3% a legjobb, átl. 7%
  • Vegyes – óvatos: Concorde 13,2%, átl. 5-7%
  • Vegyes – kiegyensúlyozott: 2 db veszteséges
  • Részvény alap: 49% veszteséges
  • Tőkevédett: 12% veszteséges, 12% volt 10% feletti hozamú
  • Abszolút hozamú: 16% veszteséges, 15% volt 10% feletti hozamú
  • Ingatlan alap: 50% veszteséges
  • Árupiaci alap: 9 db-ból 7 db veszteséges
  • Származtatott: 10 db, mind nyereséges

És akkor nézzünk kicsit frissebb adatokat is. 2017. januári helyzet. Ismét az egy éves hozamokat vettem alapul:

  •  likviditási alapok: 5 db volt veszteséges, egy tudott 1% feletti hozamot és jellemzően 0,5% alatt teljesítettek, ami a költségek levonását követően veszteséget jelent.
  • kötvény alapok: a rövid alapoknál 2 veszteséges volt, 2-3% az átlagos hozam, a hosszúaknál 2 lengyel piaci alap volt veszteséges, általában 2-5% a hozam.
  • tőkevédett alapok: 13% veszteséges, 52% hozama 5% alatt,  35% pedig az 5% felett záró alapok aránya.
  • vegyes alapok: 4 volt veszteséges, az átlagos hozam 2-4% között van.  A dinamikus alapok teljesítettek jobban,  azonban sok alapnál még nem volt éves adat.
  • ingatlan alapok: 4 volt veszteséges, 18% tudott 8% feletti hozamot.
  • árupiaci alapok: egy volt veszteséges, többnek volt 20% feletti a hozama (korábbi veszteségek után most tér magához a piac).
  • származtatott alapok: mind veszteséges volt egy évet vizsgálva.
  • abszolút hozamú alapok:  8 volt veszteséges, 80%-uk 5% alatti hozamot produkált.
  • részvény alapok: ez jó időszak a tőzsdéken, csak 8 db volt veszteséges, 15% pedig 35% feletti, 31% 20% feletti hozamot termelt. Van ilyen is, azonban ne feledjük, hogy milyen kockázat, mekkora áringadozás áll e mögött a teljesítmény mögött.
  • abszolút hozamú alap: 12 veszteséges,  (8%), 5% feletti hozamra 37%-uk volt képes.

A költségekről

Az alapok teljesítményét érezhetően lerontja a vagyonkezelői jutalék, amelynek mértéke általában eléri a 2%-ot, de gyakran 6-8%-ig is nőhet. Erről az ügyfél természetesen semmit sem tud, a befektetési alap vásárlásakor semmilyen költséget sem számítanak fel. A vagyonkezelés pedig nincs ingyen, ennek díját a nyereségből vonják le, mi ennyivel alacsonyabb eredmény adatokat látunk.

De a banki költségekre is oda kell figyelnünk. Érdemes előzetesen megnézni, hogy a készpénz felvétel vagy bankon kívüli utalás milyen költséggel jár. Elég gyakoriak a magas minimális költségek, átutalási díjak.

Összefoglalva

Az, aki megfelelő befektetési terméket keres egyáltalán nincs könnyű helyzetben, hiszen az állampapírok, bankbetétek hozama nagyon lecsökkent, a befektetési alapok hozama pedig láthatóan nagyon eltérő: csak a szerencsén múlik, hogy ki mit választ közülük. (Sajnos nem jellemző a tudatos választás, kevesen értenek az alapok fundamentális elemzéséhez, hátterük vizsgálatához.)

A leggyakoribb hiba az, ha egy alap múltbeli teljesítménye alapján hozzuk meg a döntésünket.

A számunkra megfelelő, egyéni helyzetet is figyelembe vevő befektetési döntéshez valóban független tanácsadói segítségre van szükség.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.