A többség csak lassan eszmél, orránál fogva vezethető, így aztán egy sor olyan tény lát napvilágot, amelyet vagy megértünk és a helyén kezelünk vagy semmit sem értünk a körülöttünk lévő világból.
Mindenki arról beszél, hogy milyen jelentős a mostani áremelkedés, mennyire tartósan fog velünk élni az infláció. Miközben az infláció már réges-régen része az életünknek, csak makacsul ragaszkodunk az elavult áremelkedést mérő módszerekhez. A fogyasztói kosár semmit sem mutat és tévesen méri az árak alakulását.
A hivatalosan mért infláció
Hazánkban 7,5% (jövőre 5,1%), az USA esetében 6,8%, az EU átlag 4,9% volt novemberben az áremelkedés mértéke, de a korábbi évtizedet nézve 2-3%-os áremelkedésnél nem mértek magasabbat. Ezekkel a számokkal nem szeretnék sokat foglalkozni, mivel szerintem több okból sem mutatnak valós képet. Ebben a cikkben részletesen és termékekre lebontva látszik az áremelkedés valódi mértéke a legfontosabb közüzemi és élelmiszer termékeknél.
Lássuk azt, ami kissé rejtve maradt. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a klasszikus és értékállónak tartott nemesfémek ára csökkent az idei évben, miközben a nyersanyagok ára „felrobbant”.
A nyersanyagok áremelkedése mindenképpen további, a fogyasztásnál is megjelenő áremelkedéshez vezet, de a válságot követően kialakult pénzbőség jelentős része szerencsére nem itt, hanem a pénzpiacokon, ingatlanoknál és például a kripto-termékeknél jelenik meg, válik láthatóvá.
Az aranyról ebben a cikkben részletesebben is írok, de egyértelmű, hogy a régi menedék szerepét egyre kevésbé képes ellátni. Ez szintén több okra vezethető vissza, de ez egy másik téma.
Ahol valóban durva az infláció
Évek óta tart egy nagyon komoly áremelkedés, amelyről az infláció kapcsán keveset beszélnek, pedig a gazdaságba bekerülő pénzmennyiség egyre nagyobb része „landol” ezeken a piacokon. A pénzpiacok – azon belül is a tőzsde – és a lakásárak az a két terület amellyel most foglalkoznék. A kereslet nem akar csökkeni, így az árak emelkedésének fékeződésére semmi sem utal.
Összességében az EU-ban 15,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak és 30,9 százalékkal az albérletek árai 2010 óta Európában – írja elemzésében az Eurostat. Nagy a szórás, de például hazánkban duplázódást láthatunk, ami egy éves átlagot tekintve kb. 10%-os hozam/áremelkedési érték. Ez a bődületes áremelkedés a hivatalos inflációban nem jelenik meg, viszont a pénzbőség "levezetésében" jelentős szerepet játszik.
Az ábra magáért beszél: hatalmas az áremelkedés, rengeteg pénz áramlik a lakáspiacra.
De nézzük a tőzsdei árfolyamok alakulását. Az S&P500 USA index talán a leginkább elfogadott tőzsdei „indikátor”. Jól jelzi a tőzsdék általános áralakulását, a pénzbőséget, az ennek köszönhető hatalmas áremelkedést.
2008-as válság már szinte apró ármozgásnak tűnik, de ami sokkal érdekesebb az az, hogy az ezt követő ármozgás sehol sem volt a mostani Covid-járványt követő árzuhanás, majd az azt követő eufórikus áremelkedéshez képest! A 2020-as mélyponthoz képest több mint a dupláját mutatja a tőzsdeindex értéke!
Mennyi pénzt „szívott fel” a tőzsde – és nyugodtan állíthatjuk, hogy a tőbbi befektetési termék is hasonló csúcsokat döntött az oda áramló pénzt tekintve (kötvények, állampapírok, betétek, stb.)
Hova vezet a pénzbőség?
Az emberek többsége semmit sem lát ebből a pénzbőségből, csak azt érzi, hogy ha nem kap olcsó hitelt, lakástámogatást, akkor soha sem lesz lakástulajdona. Számára az élelmiszer áremelkedés, a hétköznapi életet drágító áremelkedés a fontos, ha ezt nem tudja a bérének emelkedésével kompenzálni, akkor az életszínvonala romlani fog.
Az ingatlanok és pénzpiacok árrobbanását elsősorban a gazdagabbak és a nagyon gazdagok pénzmozgásai határozzák meg. Ők a pénztöbbletükből nem vesznek autót, több szalámit, nyaralást, stb. A náluk megjelenő pénzbőség valamilyen befektetési formát ölt: műkincs aukciók, ingatlanok, tőzsde, vállalkozások. Soha ennyire magas aukciós árak és bőség nem volt a műkincs piacon és a vállalatok számára elérhető kockázati vagy bárminek nevezett tőke sem állt ilyen bőségben rendelkezésre – csak hogy a lakások és tőzsde mellett más területekre is odafigyeljünk. Ezek képesek a pénzbőséget felszívni, így segítve a „hivatalosan mért” infláció kordában tartását.
Nem is merek belegondolni, hogy mekkora lenne az infláció, ha a pénzpiacokról ez a többlet pénz mégis a fogyasztásnál jelenne meg.
Szokjuk meg, ez a jövő
A válságok kezelésében fontos szerepet játszanak a kormányzati élénkítő csomagok és a jegybankok beavatkozása (eszközvásárlás, közvetlen hitelezés, kamatok alacsonyan tartása). A legutóbbi két válságot ezeknek (is) köszönhetően sokkal jobban vészeltük át, mint a korábbi pénzügyi és gazdasági válságokat.
Azonban a gázpedálról le kellene venni a lábunkat. A pénzbőségről nehéz lemondani! Jelenleg még senki sem látja, hogy hogyan reagálnak majd a gazdaságok, a fontosabb „szereplők” a pénzcsapok nagyon óvatos elzárására – mert ennek meg kell történnie.
Mindenképpen őrült év lesz a 2022-es, de a fenti folyamatok tartósak, azokat egy év alatt nem fogják megváltoztatni. A tőzsdéken nagyobb volatilitás mellett továbbra is nőni fognak az árfolyamok, a lakáspiacon sem várható az árak drasztikus csökkenése, inkább csak a növekedés üteme csökken, az áremelkedés a minőségi lakásoknál, új építésű otthonoknál fog jobban érződni.
A pénzbőség hosszú ideig velünk marad, sőt az árak megfékezésében szerintem az új digitális pénzek megjelenése, a pénz-folyamatok ennek köszönhetően célzottabb, precízebb irányítása fog jelentős szerepet játszani.
Ez a digitális pénz jegybanki pénz lesz, nem kripto, de a hátterében ott találjuk majd a blockchain technológiát.
