A magyarok bankbetétjeinek a 12 százaléka már külföldön van. 2023 végén már csaknem 1700 milliárd forintnyi összeget tartottunk külföldi bankbetétekben – derül ki az MNB adataiból.
Mi lehet az oka a pénz kivándorlásának? A kinti magas betéti kamatok kevésbé lehetnek vonzóak, erősebb hatás lehet a forint értékvesztésétől való félelem. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a befektetők egy jelentős hányada hisz a hazai állampapírokban is, ide is soha nem látott összegek áramlanak folyamatosan.
Eközben a hazai bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások az infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok miatt csökkennek, már csak a szocho fizetési kötelezettség kellett a kamatadó és a tranzakciós illeték mellé ijesztésként.
A betétek tömeges külföldre menekítése 2010-2011 környékén kezdődött, amikor a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a 2011 végi bankpánik löketet adhatott ehhez. Akkor néhány hónap alatt több mint 100 milliárd forintot vittek ki az országból külföldi bankbetétekbe.
2011 végére a betétállomány több mint 5 százaléka, 2015-re már a 8 százaléka volt külföldi bankokban, majd a növekedés kissé lelassult az orosz-ukrán háború kezdetéig. A közeli háború és a forint árfolyamának összeomlása miatt ekkor több mint 360 milliárd forintot vittek külföldi bankokba a magyarok. Arról nincs adat, hogy mennyi pénzt hoztak vissza, de a kint lévő pénzek egyenlege folyamatosan nőtt a 2023 őszére pedig a külföldi betétek állománya 12 százalék fölé emelkedett.
Mibe fektessek külföldön?
Az egy dolog, hogy külföldre megy a pénz, de izgalmas kérdés az is, hogy milyen terméket választanak odakint a magyarok? A bankbetét eléggé fantáziátlan választás, ezzel a megtakarításaik vásárlóértékét még nem biztos, hogy meg tudják őrizni ilyen magas infláció mellett.
Mindenképpen érdemes egy befektetési portfólióban gondolkozni. Senki sem viszi ki az összes megtakarítását külföldre – csak az, aki maga is véglegesen kiköltözik. Mindenképpen érdemes egy legalább 30 százalékos részt devizában tartani már csak a külföldi utazásokra való tekintettel is. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy a portfólió hány százalékával vállaljunk kockázatot, fektessük a pénzt részvényekbe, kockázatosabb befektetési alapokba vagy ETF-ekbe?
Egy befektetési portfólió akkor jó, ha személyre szabott, követi a család céljait, következő évekre tervezett nagyobb kiadásait. És még egy fontos dolog: az a szerencsés, ha a megtakarításaink folyamatosan növekednek, tehát évente nem csökken, hanem nő – a befizetésekkel is, nem csak a hozamokkal – a portfólió értéke.
Vásároljunk részvényeket
Persze alapvetően meghatározza a befektető mozgásterét, hogy mekkora összegről is van szó. Van, aki külföldre viszi a pénzét és ingatlant vesz, amelyet kiad és folyamatos bevétele származik ebből. De mit tegyen az, akinek csak kisebb tőke áll rendelkezésére?
Vásároljon részvényeket. Érdemes megfontolni, hogy itthon nyissunk egy TBSZ számlát és egy brókernél erre vásároljuk meg a részvényeinket vagy a külföldre vitt pénzen vegyük meg a részvényeket. Talán az első megoldás a jobb, hiszen ekkor is devizában van a pénzünk és nem kell adót fizetnünk ha betartjuk a TBSZ szabályait.
Mindenképpen jobb döntés, ha a pénzünket magunk kezeljük és nem bízzuk befektetési alapot kezelőkre, mivel ott nem lesz kellő rálátásunk arra, hogy mi történik a befektetésünkkel, mekkora kockázatot is vállal az alap kezelője.
A részvény befektetés megtanulható, jöjjön el a részvény vásárlási tanfolyamunkra.
Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
