Tovább csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén, amely 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelődött. A döntés hátteréről sajtótájékoztatón a számolt be Virág Barnabás alelnök.
Év közepére 6,5-7% körüli szintre csökkenhet az alapkamat – mondta Virág Barnabás a kamatdöntést követő tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a jegybank kisebb kamatvágásokra áll át, várhatóan 50 bázispontra.
Az inflációs folyamatok ugyan bíztatóak, de a külső és belső kockázati környezetre tekintettel indokolt a további óvatosság. A hazai gazdaság motorja a helyreálló lakossági fogyasztás lehet, amit a reálbérek emelkedése és a fogyasztói bizalom javulása támogathat. Eközben az exportkilátások kissé romlottak, az export hozzájárulása a növekedéshez 2025-ben lehet ismét számottevő.
Virág Barnabás szerint az idén 3,5-5,0 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani, a GDP 2-3%-kal bővülhet. Mindkét előrejelzés csökkenést mutat a decemberi prognózishoz képest.
A 2024-es gazdasági környezet messze nem olyan, mint amilyen 2020 előtt volt, különösen igaz ez az infláció tekintetében. Minden elemzés azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés előtt álló legfontosabb kihívás a gazdasági szereplők bizalmának a helyreállítása. Ezt az árstabilitással lehet elérni – mondja Virág.
Az év közepéig látunk nagy biztonsággal előre, annyi ismeretlen makrogazdasági és pénzpiaci változó van, hogy az év végére vonatkozóan csak annyit lehet mondani, hogy a jegybank óvatos, adatvezérelt megközelítése megmarad – mondja Virág jelezve, hogy az év végi várakozások változtak. A kamatcsökkentési várakozások helyenként túlszaladottak voltak a közelmúltban.
A monetáris politika új szakaszba lép, a kamatcsökkentések üteme lassul a második negyedévben. A pénzpiaci stabilitásnak a kamatpolitikában kulcsszerepe van.
Az árfolyambegyűrűzés hatása erősödött, a gyengülés hatására gyorsabban és erőteljesebben emelkednek az árak, mint korábban. Ezért nagyon fontos a stabilitás.
