A magyar gazdaság versenyképességének erősítése fontos a folyamatos és fenntartható felzárkózás érdekében. Enélkül nemcsak a hosszú távú felzárkózás, de az egyensúly és az árstabilitás sem valósítható meg. A versenyképesség javítása továbbá a válságokkal szemben is ellenállóbbá teszi a gazdaságot.
Az MNB elkészítette a 2023-as Versenyképességi jelentését, melynek célja az, hogy átfogó képet adjon Magyarország versenyképességi helyzetéről. Az MNB a jelentésben 160, szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató segítségével mutatja be hazánk versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban.
Az MNB Versenyképességi Indexe szerint 2023-ban a megelőző évhez képest hazánk két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától. A legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat.
Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Magyarország pontszámában számottevő visszaesés történt a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a teljesítményünk például a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás területein is.
Öt területen javult hazánk pontszáma, legnagyobb mértékben a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra esetében. Továbbra is jelentős elmaradás azonosítható azonban az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területek esetében.
A globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához. A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés. Mindehhez hozzájárultak az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságaink. A magyar energiafüggőség az Unió átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja. Érdemi csökkentése mind energetikai, mind inflációs és versenyképességi oldalról szükséges.
Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása, versenyképességi fordulatra van szükség. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében. Fontos az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése.
