Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, a 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak: a korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.
Az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság növelése érdekében nagyobb energiahatékonyságra van szükség. A magyar lakásállomány megújulási rátája azonban európai viszonylatban is alacsony, vagyis új lakások építésével ez a javulás csak nagyon lassan menne végbe. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok energetikai korszerűsítése – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből.
Az ELTINGA, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös kutatása is rávilágít arra, hogy az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot.
A lakáspiac energetikai vizsgálata során megállapították, hogy a lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik az ingatlanok értékesítésekor kötelezően kiállítandó energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán. A lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, és csak kevesebb mint 10 százaléka tartozik az ennél kedvezőbb hat kategória valamelyikébe.
Az energetikai szempontból korszerű ingatlanok számának növelése az új lakások építésével lenne megoldható. 2016 és 2022 első fél éve között több mint 120 ezer lakás készült el Magyarországon. Az éves megújulási ráta az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott, míg a rangsor elején álló országokban, például Lengyelországban, Ausztriában, Finnországban vagy Dániában a ráta bőven 1 százalék felett volt.
A lakások energiaigénye csökkenthető lenne a meglévő állomány felújításával is, amelyet központilag is számos elem segíthetne: többek közt a szabályozói intézkedések és támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek.
A múltban több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, de ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem minden esetben párosultak energetikai célokkal. Az energiahatékonyság növelésének fontos eleme például az új otthonokra vonatkozó előírások szigorítása. 2024. június 30-tól csak olyan újépítésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaigénye csaknem nulla, vagyis megfelelnek a költségoptimalizált követelményszintnek, és a primer energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik.
Az ingatlanok tényleges ’zöldüléséhez’ elengedhetetlen a felújítások felgyorsítása az elkövetkező években.
