Hazánkban is egyre égetőbb kérdéssé válik a lakosság megtakarítási hajlandósága, hiszen a népesség öregedésével egyre nehezebben tartható fenn nyugdíjrendszerünk, miközben a magyarok csupán ötöde tesz félre idős korára.
Ezért is különösen fontos, hogy a közel 2 milliós Y generáció, vagyis a fiatal felnőttek mihamarabb gondoskodni kezdjenek későbbi anyagi biztonságukról.
2020-ban már minden ötödik magyar 65 évnél idősebb volt, 2040-re pedig minden harmadik hazai lakos lesz ebben az életkorban, ami rendkívüli terhet ró a nyugdíjrendszerre. Bármennyire is messzinek tűnik azonban ez az életszakasz a mai fiatal felnőttek számára, nagyban meghatározza az előttük és utánuk járó generációk jövőjét az, hogy mikor és mennyit fektetnek saját nyugdíjas éveikbe.
A mai Y generáció a hazai lakosság csaknem ötödét teszi ki, így az X-esek után a legnépesebb nemzedékként vannak jelen a munkaerőpiacon, tehát komoly gazdasági erővel rendelkeznek. A Generali kutatása az Y-osokat kérdezte arról, hogyan látják saját pénzügyeiket, mi alapján hozzák meg ehhez kapcsolódó döntéseiket és hogyan vonhatnánk be őket minél hamarabb az öngondoskodásba.
Hajlamosak vagyunk felületes sztereotípiák és tapasztalatok alapján megítélni az 1982 és 1995 között született korosztályt, az mégis valóban általános jelenségnek tűnik, hogy a felnőtté válás időszaka jelentősen megnyúlik: ennek, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos hiányos edukációnak tudható be, hogy az Y-osok gyakran később önállósodnak anyagi szempontból, és amikor ez megtörténik, akkor is sokat nyom a latba a szülők véleménye, illetve az általuk hozott pénzügyi döntések.
Sok esetben összecsúsznak a tanulmányok, a munka és a családalapítás, és az azonos korú fiatalok gyakran egészen más életszakaszban járnak: van, aki 30 évesen még a szüleivel él, mások pedig már saját ingatlanukban nevelik gyermekeiket. Úgy tűnik tehát, hogy hiba lenne általánosítani a generációt pénzügyi attitűdjei kapcsán. „A kutatásunk megmutatta, hogy minden tekintetben tévedés homogén csoportként kezelni az Y-osokat. Ha szeretnénk őket megszólítani és megértetni velük, hogy mekkora jelentősége van a jövőjük szempontjából az öngondoskodásnak, leginkább az adott élethelyzetükhöz alakítható, rugalmas pénzügyi termékeket kell kínálnunk nekik. Emellett sokkal hangsúlyosabb pénzügyi edukációra és világos kommunikációra lenne szükség.” – mondja Schaub Erika, a kutatást készítő Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Milyen terméket keresnek a fiatalok?
A megfelelően rugalmas pénzügyi termékek és az egyes élethelyzetekhez szabott megoldások mellett a megkérdezett fiatalok szerint az anyagi körülmények és a bérszínvonal az egyik legmeghatározóbb tényező a megtakarításoknál. A válaszadók szerint akkor jutnak el az Y-osok az öngondoskodás gondolatához és kezdenek el a jövőjükbe fektetni, amikor úgy érzik, kellő számú tételt kipipáltak a bakancslistájukon: szeretnek utazni, elektronikai cikkekre és kütyükre költeni.
A kisebb értékű pénzügyi termékeknél, biztosításoknál az ár dominál, azonban mikor nagyobb pénzügyi kötöttségeket vállalnak, akkor a bizalom, a nyílt kommunikáció és a személyes kapcsolat számít, ezzel tudják leginkább megszólítani és elkötelezni őket a szolgáltatók.
Az azonban valóban igaz, hogy sokszor döntenek hirtelen, impulzívan: elegendő akár egyetlen rossz tapasztalat, egy későn megválaszolt email vagy rosszul kezelt panasz, és az Y-osok máris továbbállnak. Tehát jól képzett, kezdeményező és személyesen elérhető tanácsadókra van szükségük, akik megbízható partnerei tudnak lenni a fiataloknak a pénzügyek terén.
Két befektetési termék biztosan érdekli a fiatalokat:
