A múlt havihoz hasonlóan újabb 1 százalékponttal 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét az MNB Monetáris Tanácsa. A kamatemelési ciklus júniusban kezdődött 0,6 százalékos alapkamat szintről.
A mostani döntéssel szintén 1 százalékponttal növelték meg az egész kamatfolyosót, melynek alsó széle így 5,4 százalék lett, a felső széle pedig 8,4 százalékra módosult.
A magas infláció elleni küzdelemhez szigorú monetáris politika, tehát magas kamatok kellenek. Az alapkamat és az egyhetes betét kamatának emelése miatt emelkednek a kereskedelmi bankok kamatai is, vagyis drágábban, kedvezőtlenebbül lehet hitelt felvenni.
Egy ideje már nem az alapkamat a legfontosabb az MNB eszköztárában, hanem igazából az egyhetes betéti ráta az irányadó. Az áremelkedés áprilisban még nem tetőzött az MNB szerint, a következő hónapokban tovább emelkedhet az inflációs ráta, ezért a következő időszakban további emelés következhet.
Stabilizációs program kell az MNB szerint
Az MNB kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol, a javaslataik részleteit átadják majd a kormánynak. Az MNB elnöke szerint fenntarthatóvá kell tenni a felzárkózást, azonban a pénzügyi egyensúlyok elromlottak Magyarországon. Elszabadult az infláció, elromlott a költségvetés egyensúlya, és elromlott a folyó fizetési mérleg egyensúlya is.
Matolcsy szerint az elmúlt egy évtizedben a termelékenység nem bővült olyan mértékben, ahogy kellett volna. „A termelékenységi fordulat az igazi cél. Le kell tenni egy új adóreform terveit. Ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adó központúnak kell lennie” – fogalmazott a mai sajtótájékoztatón.
A költségvetési egyensúly visszaállítása érdekében az MNB kétéves stabilizációs programot javasol a kormánynak, ennek kidolgozását elkezdte a jegybank, a javaslatokat heteken belül átadják a kormánynak. A jegybank becslései szerint az idén várható 7,5-9,8 százalékos éves inflációból a háború 2,5-3 százalékpontot okoz.
