Járvány, gazdaság – a kisember szemével

Utálom az összeesküvés elméleteket, de az alábbi írás mégis egy kicsit hasonlítani fog ezekre az írásokra.

Reggel vagyok kreatív és ma arra ébredtem, hogy közel két hónap karantén-járvány-válság helyzet csúnya dolgokat hoz ki belőlem, de egy blogger már csak olyan, hogy ezt le is írja.

A járványról

Megfogadtam, hogy olyan kérdésben, amelyben az emberek érzelmileg erősen érintettek, nem megyek bele semmilyen vitába. A járvány kapcsán pedig egészségi és a teljes életünkre kiható eseményről van szó, persze, hogy az érzelmi kitörések is erősebbek. De azért pár gondolat.

Egy olyan járványról van szó, amely a hosszú lappangási ideje miatt úgy fertőz, hogy az ember nem is tudja, hogy átadja, ezért fegyelmezetlenül mászkál mindenhova. Nem hevernek hullák az utcán, a többség lazán meggyógyul belőle – így nehéz fegyelmet elvárni a legtöbb embertől.

Tehát valóban csak lassítani lehet, de a védőoltásig ez velünk fog maradni. A lassítással viszont az a baj, hogy beledöglenek a kisemberek.

A média és a politika nagyon otthon érzi magát ezen az új terepen, ez a két terület végül biztosan jól fog kijönni az egészből.

Karantén

A fenti gondolatmenetből egyenesen következik, hogy azok az országok, ahol a karantén jól működik ugyan olyan mértékű járványon fognak átesni, csak lassúbb lesz a lefolyása és nagyobbak a gazdasági károk.

Nálunk a karantén nem működik, kisebb visszafogottságot követően az utcák tele vannak, a tömegközlekedés helyett autózunk, kerékpározunk, de aki csak teheti, mert van munkája, az dolgozik. Este a fiatalok összejönnek a parkokba, a kocsmák kiadják a piát, amit az utcán iszunk meg ácsorogva, beszélgetve. A vidékről ingázó építőipari munkások is itt dolgoznak maszk nélkül a környéken több építkezésen is.

Mivel kevés tesztet végeztünk, a megbetegedések számáról alig sejtünk valamit, így szerintem rengetegen áteshettek rajta kisebb tünetekkel. Tehát az idősek védelme fontos, de a gazdaságot újra kell indítani, mert sokkal többen szenvednek a munkanélküliségtől, a vállalkozásuk csődjétől, a tartalékaik felélésétől, mint a járványtól.

A karantén szabályok, a segítő gazdasági intézkedések átrendezik az életünket. Ahogyan az lenni szokott: lesznek nyertesek és vesztesek.

A 2008-as válságot követően a gazdagok még gazdagabbak lettek, a kisemberek még több hitelt vettek fel, az államok (mi) még jobban eladósodtak. Most sem lesz ez másképpen.

A gazdaságról

A megszokott világunk járvány nélkül is a vesztébe rohant, ha nem jön ez a járvány, akkor jött volna más, ami kicsit felrázza az embereket. Mert drasztikus intézkedéseket csak komoly baj esetén fogadunk el. A világgazdaság stagnált, az állami (nálunk EU) pénzek és a sok felvett hitel tartotta felszínen az egészet. A pénzpiaci/ingatlan lufik egyszer járvány nélkül is kipukkadtak volna.

De jött a járvány, így nem a FED kamatemelés döntötte be a tőzsdét (ők ezt nem vállalták be), hanem volt nagy zuhanás – a legtöbben sokat veszítettek (legnagyobbat a kisemberek a nyugdíjalapjuknál, a vásárolt kis részvényeiken), de mások sokat fognak rajta keresni. A gazdag elit már évek óta készül egy ilyen esetre, tartalékolták a pénzüket és most vásárolnak. A kisember igyekszik a nagyok játékát játszani, aki teheti, az vett befektetésnek lakást, állampapírt a kis spórolt pénzéből.

A járvány és annak gazdasági hatásai aztán most teljesen átrendezik az életünket. A légitársaságokat, a pénzügyi szektort szokás szerint megmentik, sok pénz jut bizonyos ágazatok megsegítésére, megy az osztozkodás – de a végén a kisember örülni fog, ha túléli sok veszteséggel. Mert ő a kis tartalékát éli fel éppen és örülni fog, ha lesz munkája.