Lakáshitel vagy albérlet?

Változnak az idők, és sokfélék vagyunk. Szóval egy-két generációval korábban ez nem annyira volt kérdés, a többség a lakásvásárlás mellett döntött. Sokan gondolkoztak úgy, hogy a lakásbérlet kidobott pénz, ha ugyanezt hiteltörlesztésre fizetem, akkor a „végén” lesz egy lakásom.

Ha megnézzük a németországi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy az egy „hagyományosan” bérlakás párti ország. A németek 65%-a bérelte korábban a lakását, változnak ott is a szokások, nő a lakásvásárlók aránya, de napjainkban is kb. a lakosság fele bérlakásban él. Fontos szempont náluk a rugalmasság, egy átlag német az élete során legalább négyszer költözik.

Az ottani jövedelmek 20%-a a bérleti díj és megbízható intézményektől bérlik a lakást, nálunk viszont a jövedelem nem ritkán 50%-át is ki kell fizetni lakásbérlésre és a bérbeadók magánszemélyek, akiktől bérelni mindig kicsit bizonytalanabb, nehezebb hosszú időre tervezni.

Lakáshitel vagy albérlet? Fix törlesztőrészlet, lakás befektetés.

Nyugatabbra kisebb önerővel is lehet lakást vásárolni és a hitel kamatok euróban kedvezőbbek. Stabil munkahely, jó szakma, magasabb jövedelem és könnyen tud lakást vásárolni itthon is, ott is bárki. Egész Európában sokat drágultak az ingatlanok, így aztán aki vásárlásban gondolkozik, olyan érzése van, hogy jobb mielőbb „beszállni” a piacra és vásárolni.

Lakástámogatás bérlakás helyett

Nálunk a lakáspolitika hosszú ideje a lakástámogatásokra helyezi a hangsúlyt, mivel társadalmi cél a gyermekvállalás ösztönzése. Korábban volt szocpol, majd jött a csok (falusi csok), van kamattámogatás a lakáshitelhez, Babaváró hitel, Zöld hitel, stb.

Az önkormázatoknak volt korábban említésre méltó lakásállományuk, azonban nem volt pénzük azok felújítására, így több ütemben eladták a lakásokat, folyamatosan épül le az önkormányzati bérlakás állomány. Nálunk a lakásokat bérbeadók döntő többsége magánszemély, aki befektetési céllal vásárol és ad ki lakást. Tehát ha egy fiatal pár nem akar gyereket és 20 évre hitelt, akkor sem sok választása van, szinte csak magánszemélytől tud lakást bérelni.

Fiatalok és a lakáshitel

A lakáshitel nagy elköteleződést jelent, hiszen borzasztó hosszú időre veszik fel az emberek ezeket a hiteleket. Ez egyfajta „adósrabszolgaság”, hiszen nem könnyű kimászni ebből a mókuskerékből. Válás, lakáscsere esetén nehéz helyzetek alakulnak ki, a hitel egyébként is elég nagy kockázat.

A KSH adatai szerint a szülőktől való elköltözés egyre későbbi életkorra tolódik. Az 1970-es évekre jellemző 25 évről a 2000-es évek elejére 28 év fölé emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora. Az önálló életet kezdők 75 %-a számára az első lakás saját tulajdon, néhányan lakást bérelnek (14%), vagy egyéb megoldásokhoz folyamodtak (befogadták őket, partnerhez, baráthoz költöztek stb.). Önkormányzati bérlakást mindössze 3% kap.

A fiatalok egyre mozgékonyabbak, sokan terveznek külföldi tanulmányokat, munkavégzést, így szívesen bérlik a lakást, és számukra nem gond egy jobb állás miatt elköltözni. Általában a házasságkötés, tartós kapcsolat, gyerekvállalás jelenti azt a „küszöböt”, ahol már saját lakás vásárlásáról döntenek. A lakást kevesen kapják ajándékba vagy öröklik (nő az átlagéletkor), így marad a hitel.

Az első lakás kiválasztásakor még sok a kényszer. Adott az önerő, jövedelem, magas a lakásárak, ott vannak a hitel induló költségei és még sok más szól amellett, hogy egy kisebb, rosszabb állapotú lakást vesznek.

Aztán megszületik a gyerek és a lakás máris kicsi lesz, költözni kellene, de a hitel, esetleg a lakástámogatás és az anyagi források hiánya miatt ez nem könnyű.

Mennyi az annyi? Hiteltörlesztés

Tehát racionális döntés a lakásbérlésre szánt pénzből inkább egy lakáshitelt törleszteni. Számoljunk egy kicsit. Vegyünk egy 30 millió Ft értékű lakást a példa kedvéért, amelyhez kell kb. 8 millió Ft önerő és 300 ezer Ft/hó jövedelem. Ekkor a hitelt 10 éves fixált kamat és 20 éves futamidő mellett felvehetjük havi 155 ezer Ft havi részlettel, ami kb. megfelel egy mostani albérleti díjnak. Mire kell ekkor figyelni?

A már említett és ismert kockázatokon felül (válás, betegség, költözés, stb.) érdemes gondolni az inflációra, ami ilyenkor a barátunk, hiszen a pénz értékének romlásával, munkabérünk emelkedésével a vállalt havi törlesztő egyre kevésbé „fáj”. Arra kell felkészülni, hogy a 10 éves kamatperiódus végén változni fog a törlesztő – akár lényegesen emelkedhet is, így az említett két hatás kiegyenlítheti egymást. (Azért szerintem nem árt jelentősebb tartalékkal, magasabb jövedelem mellett eljutni a kamatfordulóig!)

Hitel esetén a lakáscsere, költözés nem egyszerű dolog, a tudatos család és életpálya tervezés hasznos lehet és segítségével a hitelt előtörlesztve előbb válhatunk „szabaddá”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük