„A nagy divergencia” – ezt a címet adta idén a McKinsey a globális banki jelentésének, és ha egy mondatban fogalmaznánk meg az idei elemzés üzenetét, akkor az így hangzana: a vártnál jobb állapotban kerül ki a koronavírus-válságból a pénzügyi szektor, de egyre inkább kettészakad a mezőny: az egyre nagyobbra növő sztárokra és a nagy többséget alkotó alulteljesítőkre. A szektor nagyrésze még a sikeres „modellváltás” előtt áll és egyre jobban szorítja őket az idő.
Szerencsére nem teljesült a vészforgatókönyv, elkerülte a bankszektor a legrosszabbat a koronavírus-válságban, miután a kormányok összességében a GDP 29%-ának megfelelő gazdasági stimulussal reagáltak a járványra. A vakcinák a vártnál előbb elkészültek, a digitalizáció pedig felgyorsult, az e-kereskedelem aránya például a kiskereskedelmen belül a 2019-es 18%-ról tavaly 29%-ra emelkedett. A 2008-as válsággal ellentétben a bankok nem szenvedtek el rendkívüli veszteségeket, nem volt szükségük jelentős tőkebevonásokra vagy megmentői akvizíciókra, sőt a profitabilitásuk is jobban alakult a vártnál.
Tavaly ilyenkor a McKinsey úgy becsülte, hogy 1500 milliárd dollárnyi hitelezési értékvesztést számolnak el 2020-ban a bankok, ez végül 1271 milliárd dollár lett, idén pedig 731 milliárd dollárra várják. Az ügyfelek digitalizációjának üteme a banki szolgáltatások területén a kétszeresére emelkedett, a bankok hitel/betét aránya pedig historikusan alacsony szinten maradt, mert bár emelkedett a hitelállomány (ebben a moratóriumoknak is szerepük volt), az ügyfelek megtakarítási rátája is megugrott a pandémia alatt.
Mit hoz a jövő?
A bankok jövőképe nem túl fényes, hiszen többnyire olyan mérlegeken ülnek, amely túl sok likviditást és tőkét tartalmaz ahhoz, hogy hatékonyan hasznosítsák, nyereséget termelhessenek vele. Továbbá a fintech kihívóik a pandémia alatt még nagyobb előre kaptak. Figyelmeztető jelként fogható fel, hogy a pénzügyi szektor egészének (bankok, fintechek és specialisták) értékeltsége a könyv szerinti értékhez képest (P/BV) mindössze 1,3-szeres, azaz jóval a többi szektor 3-as értéke alatt van. Az USA-ban és Nagy-Britannniában a banki bevételek 3-5%-a már a fintechek kezében van, az USA-ban az ügyfelek 40%-a már igénybe vesz valamilyen fntech szolgáltatást, Nyugat-Európában pedig 30% a penetrációjuk.
Ha csak a bankokat nézzük, akkor ezek részvényei a könyv szerinti érték közelében (1 körüli P/BV) forognak, és a bankok felének a piaci értéke nem éri el a könyv szerinti (tőke)értéket, a szektor teljes piaci értéke 2020 februárja és 2021 októbere között 1900 milliárd dollárral nőtt, ennek a több mint felét azonban nem a bankok, hanem a fizetési specialisták, kereskedési platformok és brókercégek generálták.
Az említett szakadék létezését mutatja, hogy a megvizsgált az említett piaci értéknövekedés egészét mindössze 65 társaság hozta a megvizsgált 599 pénzügyi intézményből a pandémia alatt.
A McKinsey előrejelzése szerint 2025-ben 7 és 12 százalék között lehet a bankszektor tőkearányos megtérülése, ami többek között a kamatkörnyezet emelkedésétől és a hitel/betét arány növekedésétől is függ: 1 százalékpontnyi kamatemelkedés mintegy 1,5 százalékponttal növeli a globális ROE-t, ugyanekkora emelkedés a hitel/betét arányban pedig 0,2 százalékponttal. Összességében a piaci várakozások a szektor növekedésével kapcsolatban visszafogottak.
Az ügyfél szokások változnak
A hitel/betét arányra érdemi hatással lehet, hogy míg most a megtakarítások nagy része még a baby boom generáció (1945 és 1964 között születettek) kezében van (az USA-ban például 50% az arányuk), és magas a készpénz és a betétek aránya a megtakarításokban (Európában több mint 50%, az USA-ban 27%), ez a következő 10 évben megváltozhat, és tíz év alatt 9400 milliárd dollár kerülhet át családtagokhoz, a következő generációhoz.
A bankok számára egyszerre veszély és lehetőség, hogy ezt a nagy állományt a fiatalabb generáció számára befektetési termékekbe transzferálják át. A McKinsey figyelmeztet: a gyengébb szereplők egyre inkább kifutnak az időből a mostani kilábalási ciklusban. A historikus adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szektor által teremtett érték kétharmada a válságokat közvetlenül követő 18-24 hónapban keletkezik.
Azok a piaci szereplők tudják átugrani a lécet, amelyek radikális váltást hajtanak végre üzleti modelljükben, és válaszolnak az aktuális kihívásokra: a marzsok szűkülésére, az ügyfelek megnövekedett digitális elvárásaira, a nem banki szereplők gyors növekedésére és sikereire. Azt is bizonyítják az adatok, hogy amely bankok képesek voltak a gyors és okos modellváltásra a kilábalás elején, azok hosszabb távon is élvezték ennek hasznát. A McKinsey elemzése azt mutatja, hogy a kevésbé tőkeintenzíven működő és specializált üzleti modellel rendelkező szereplők boldogultak eddig a legjobban. Három pontban megfogalmazták meg a jövőbeni siker titkát:
- Közvetlen ügyfélkapcsolat beágyazott digitális pénzügyi szolgáltatásokkal,
- Hatékony gazdasági modell, amely a mérlegen túli növekedést is erősíti.
- Folyamatos innováció és ezek gyors piaci bevetése a technológia és a tehetség kihasználásával.
Tehát a jövő bőven tartogat kihívásokat a bankszektor számára és a trend egyértelmű: a nagyok egyre nagyobbak lesznek és lenyelik az egész tortát. Jöjjön el a Befektetési tanfolyamra és ismerje meg a pénzvilág hátterét, tanuljon meg kereskedni USA részvényekkel vagy építsen befektetési részvény portfóliót: Részvény vásárlási tanfolyam és day-trade tőzsde tanfolyam.
