Az Európai Bankhatóság (EBA) ma tette közzé a 2021. évi stresszteszt eredményeket, amely a felmérésben résztvevő európai bankok sokkellenálló képességét hivatott felmérni hároméves időhorizonton egy feltételezett kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén, az EBA által megadott egységes módszertan alkalmazásával.
A korábbi, 2018. évi EBA stresszteszttel összhangban az idei sem tartalmaz egységes minimumküszöböt, a célja, hogy a 2021-es felügyeleti felülvizsgálati folyamatot (SREP) támogassa, elsősorban a tőkemegfeleléshez kapcsolódó elvárás meghatározása vagy szükség esetén különböző felügyeleti intézkedések révén.
A stresszteszt összesen 50 európai bankot érintett (amelyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 70 százalékát fedik le). Ebből 38 az Európai Központi Bank részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) alá tartozó országokban, további 12 pedig Dániában, Lengyelországban, Magyarországon, Norvégiában és Svédországban rendelkezik székhellyel.
A 2021. évi stresszteszt felmérésben a magyar tulajdonú hitelintézetek közül egyedül az OTP Csoport vett részt. Ennek oka, hogy az OTP Csoport mérlegfőösszege haladta meg az EBA által meghatározott 30 milliárd eurós küszöböt, mely a 2021. évi EBA stressztesztben való részvétel feltétele volt. Az OTP Csoport a leányvállalatain keresztül a közép-kelet-európai régió tizenegy országában van jelen.
A stresszteszt legfontosabb tényezőjének számító tőkepozíció alapján az OTP Csoport eredménye a három évvel ezelőttihez képest kissé romlott, azonban még ekkor is bőven a jelenleg érvényben levő SREP tőkekövetelmény felett maradna a stresszteszt időhorizontján. Az OTP Csoport – a 2018-tól európai szinten kötelező IFRS9-es számviteli standardra való átállás miatt kiigazított, az irányadó európai rendelet átmeneti rendelkezéseit nem tartalmazó – elsődleges alaptőke-mutatója (CET1) a 2020 évi 14,24 százalékos szintről 11,20 százalékra (átmeneti rendelkezésekkel 15,43 százalékról 11,28 százalékra) változna a hároméves sokkpálya végén.
A CET1 ráta esetén az alap- és a stresszpálya között megfigyelhető eltérés a hároméves időhorizont végén 5 százalékpont körül alakult, mely igazolja a stresszteszt szigorúságát. A közzétett stresszteszt-adatok minőségbiztosítása a nemzeti felügyeleti hatóságok, azaz Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata volt.
