Szüleiknél szegényebbek lesznek a mai fiatalok

Szomorú eredményre jutott a McKinsey 25 fejlett országot felölelő friss kutatásában: kiderült, hogy a családok kétharmadának csökkent vagy legjobb esetben stagnált a reáljövedelme 2005 és 2014 között. A kevésbé képzett fiatalok helyzete romlott a leginkább, és az ifjabb generációk esetében fennáll a kockázata, hogy szegényebbek maradnak, mint a szüleik.

A második világháború óta felnőtt generációk többsége számára – legalábbis a fejlett országokban – természetes volt, hogy nagyobb jólét adatik nekik, mint szüleiknek. E feltételezést a statisztikák is alátámasztották: egy rövid 1970-es évekbeli időszakot leszámítva az elmúlt hetven évben a háztartások döntő többségének folyamatosan emelkedett a jövedelme. Adók és transzferek figyelembevételével is és anélkül is. Az 1993 és 2005 közötti 12 év során a megvizsgált fejlett országbeli háztartások mindössze 2%-ának csökkent vagy stagnált a reáljövedelme, 98%-é egyértelműen nőtt.

A 2005-öt követő évtizedben azonban ez a pozitív trend megszakadt. A McKinsey magyarra fordítva “Szegényebbek, mint a szüleik? Stagnáló vagy eső jövedelmek a fejlett gazdaságokban” címet viselő tanulmánya alapján 2005 és 2014 között a fejlett országok háztartásainak 65-70%-ában, vagyis több mint 540 millió ember esetében csökkent vagy legjobb esetben stagnált a reáljövedelem. Adókat és kormányzati transzfereket is figyelembe véve a háztartások negyedére igaz az állítás.

A tanulmány szerint éles növekedés látható azon háztartások arányában, amelyek jövedelme egyáltalán nem növekedett. A legnehezebb helyzetben a fiatal, kevésbé képzett dolgozók vannak. Fennáll a kockázata, hogy az ifjú generáció szegényebb marad, mint szüleik generációja.

A negatív fordulatra több magyarázat is található:
– rövidebb távon a 2008-as globális pénzügyi válság,
– hosszabb távon az elöregedést jelentő demográfiai trendek,
– a háztartások méretének csökkenése és
– a bérek GDP-hez viszonyított arányának a visszaesése.

A McKinsey szerint mindennek persze romboló társadalmi és gazdasági hatásai vannak. A tanácsadócég felmérése arra jutott, hogy a reáljövedelem emelkedéséből kimaradók körében megnőtt a globális gazdasági rendszerben kevésbé bízók aránya. Harmaduk várakozásai szerint gyermekeik még lassabb előrehaladásra lesznek képesek, és negatív véleményt fogalmaztak meg a szabadkereskedelemmel és a bevándorlással kapcsolatban is.

Amennyiben a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés fennmarad, a tanulmány szerint a következő évtizedben 70-80 százalékra emelkedhet azon háztartások aránya, amelyek egyáltalán nem részesednek a növekedésből. A gazdasági növekedés gyorsulásával ez az arány akár 10-20 százalékra is csökkenhet, de az előrejelzés szerint inkább 20-40 százalékon maradhat a munkaerő automatizációja miatt.

Forrás: portfolio.hu

Közzétéve: Pénzbulvár

Vannak lakható bolygók?

Több mint száz távoli bolygó felfedezését jelentette be hétfőn egy nemzetközi kutatócsoport.

A NASA Kepler-teleszkópjának K2-missziója első évében gyűjtött adatok segítéségével összesen 197 lehetséges bolygót figyeltek meg és 104, Naprendszerünkön kívüli csillag körül keringő bolygó létét igazolták.

Az egyik legérdekesebb bolygócsoport egy négy, feltehetően sziklás bolygóból álló rendszer, és a planéták hasonlíthatnak a Földre – áll a kutatócsoportnak az Astrophysical Journal Supplement Series című online szaklapban bemutatott jelentésében.

A négy bolygó, melyek átmérője 20-50 százalékkal nagyobb a Földénél, a K2-72 nevű, M-színképosztályú vörös törpe körül kering. Csillaguk 181 fényévnyire található a Vízöntő csillagkép irányában. Körülbelül feleakkora, mint a Nap, és kevésbé fényes. A bolygók 2,5-24 nap közötti idő alatt kerülik meg csillagukat, kettőt közülük a Földhöz hasonló mértékű fény éri.

Szűk röppályájuk ellenére sem kizárható, hogy létezik élet a bolygókon, melyek egy ilyen csillag körül keringenek – fejtette ki a tanulmány vezető szerzője, Ian Crossfield, a Tucsonban lévő Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának munkatársa.

A szakértők a Kepler űrteleszkóp és a Földről dolgozó teleszkópok adatainak kombinálásával határozták meg az új bolygók létét. A Kepler és K2 missziója úgy fedezte fel az új bolygókat, hogy megfigyelték az adott csillag fényében mérhető halvány ingadozásokat, melyeket egy előtte elhaladó bolygó okoz.

“Elemzésünk szerint a K2-misszó végére megduplázhatjuk vagy megtriplázhatjuk a közeli és fényes csillagok között keringő, viszonylag kicsi bolygók számát” – véli Crossfield.
Forrás: index.hu

Közzétéve: Pénzbulvár

Nagyon fogy az állampapír

Június végéig a lakossági állampapírok új (nettó) kibocsátása elérte a költségvetés ez évre tervezett finanszírozási igényét, azaz az év felénél sikerült annyi forrást bevonni, ami az egész éves költségvetési hiányt és az egyéb finanszírozandó tételek összegét kiteszi.

Az év első hat hónapjában 960 milliárd forinttal, 4477 milliárd forintra nőtt a belföldi kisbefektetők számára értékesített forint állampapírok állománya.

A június havi állománynövekedés 52 milliárd forintot tett ki. Az állampapírok e havi értékesítése a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) kivételével a megszokott ütemben zajlott. A KKJ esetén – mely összességében most is a legkeresettebb állampapír – júniusban négy értékesítésre öt lejárati nap jutott, így alakult ki a kisebb állomány.

A lakossági állampapír program kialakítása óta az éves értékesítési adatok folyamatosan emelkednek, azonban az idei az első év, amikor hat hónap alatt teljesült az egész éves hiány finanszírozása a lakosság segítségével. Fontos figyelembe venni, hogy az átmeneti finanszírozási többlet a forintban számított államadósság átmeneti emelkedését okozza. Az állampapírok értékesítésekor az adósság emelkedik, majd a törlesztésekkel csökken. Az év közbeni többletkibocsátás ezért nem emeli meg az év végi adósság értéket.

Közzétéve: állampapír, családi pénzügyek, Pénzügyi képzés Cimke: , ,

Olaj – ideje újragondolni

Alighanem az olajár 2014-ben megkezdett esése óta eltelt időben hangzott el legtöbbször elemző körökben az a mondat, hogy „Ez most már biztosan az alja.” És ez pontosan annyiszor bizonyult tévedésnek, ahányszor kimondták. Számoljunk le a dogmákkal, gondoljuk végig az olaj-sztorit újra….

Tényleg olyan biztos, hogy az olajár trendje pozitív? Ha ugyanis ez a tétel nem lenne igaz, az jól magyarázhatná az elmúlt évek történéseit, és nem utolsó sorban komoly hatással lenne a monetáris politikára is.

Spencer Dale, a British Petroleum jegybankárból lett vezető elemzője egy tavaly októberi konferencián rendkívül érdekes támadást intézett az olajpiaci elemzés ortodoxiái ellen, aminek a következtetései ebben az értelmezési keretben különösen megfontolandók. A következő bekezdésekben az ő beszédét foglaljuk össze röviden.

Az olaj árának közgazdasági elemzése mögött négy hagyományos feltevés húzódik meg, amit nem igazán szokás megkérdőjelezni.
1.) Ha valaki valaha járt földrajzórára, akkor jól emlékezhet arra, hogy a természeti erőforrásoknak két nagy csoportja van: a megújuló és a nem megújuló erőforrások. Ez utóbbiak jellemzője, hogy a Földön adott mennyiség van belőlük, azaz az emberi léptékű időn belül el tudnak fogyni. Ebből következően ezeknek az erőforrásoknak a relatív ára folyamatosan nő, hiszen egyre kevesebb van belőlük, miközben a keresletük nem csökken. Az ilyen természeti erőforrás tankönyvi példája a kőolaj. Az első ortodoxia tehát az, hogy az olaj egy kimeríthető természeti erőforrás.

2.) A második tétel, hogy az olaj kínálata és kereslete nem igazán árérzékeny, azaz az árrugalmassága kicsi. A kínálati oldalra ez azért igaz, mert az olajmezők feltárása, és a hagyományos olajfúró tornyok üzembe helyezése hosszú időt vesz igénybe és rendkívül nagy fix költséggel jár. A termelés ezért rövid távon nem igazán tud alkalmazkodni a keresleti ingadozásokhoz. A keresletoldali árrugalmatlanságot pedig az magyarázza, hogy nincs a kőolajnak rövid távon jó helyettesítője.

3.) A harmadik hagyományos feltevés, hogy az olaj keletről nyugatra áramlik, míg a pénz nyugatról keletre. Ezt nem is kell túlragozni, az olajat főleg a Közel-Keleten termelik, és főleg Észak-Amerikában és Európában használják fel.

4.) A negyedik sarokpont pedig az, hogy az OPEC az olajpiacon stabilizáló szerepet tölt be. Ezek szerint az olajpiacon az OPEC a termelése szabályozásával mindig ellensúlyozni tudja az olaj keresletében vagy kínálatában bekövetkező változásokat.

Spencer Dale szerint a fenti négy feltevés az elmúlt 10-15 évben bekövetkezett változások miatt már cseppet sem tekinthető igaznak, aminek súlyos következményei vannak az olajár jövőbeli alakulására. Ezek közül a változások közül kiemelkedő fontosságú a palaolaj-forradalom, a kevésbé energiaigényes technológiák kifejlesztése és a környezettudatosság politikai súlyának növekedése.

Spencer Dale természetesen nem tagadja, hogy a kőolaj mennyisége ne lenne korlátos. Arra viszont rámutat, hogy cseppet sem biztos, hogy akár csak megközelítően is pontos képünk lenne arról, hogy tulajdonképpen mennyi van. Ha folyamatosan nő az ismert olajmezők száma, akkor az olaj ára nem fog úgy viselkedni, mintha az olaj korlátos természeti erőforrás lenne.

Márpedig gyorsabb ütemben fedeznek fel új olajmezőket, mint amilyen gyorsan fogyasztjuk a meglévő olajat. Napjainkban a(z adott árak mellett) gazdaságosan kitermelhető olaj mennyisége 2,5-szer akkora, mint 1980-ban volt.  A hosszú beruházási-termelési idő és magas fix költségek a palaolajra már nem érvényesek. A palaolaj esetében már hetek is elegendőek a beruházási döntés meghozatalától az első hordó kitermeléséig.  A kínálat árrugalmassága tehát a palaolaj megjelenésével nagyban nőtt, ezért az olajár volatilitása is kisebb lehet. Ugyanakkor a palaolajpiacon jellemzően kisebb cégek működnek, akik működésükhöz jelentős mértékben használnak hitelt. A palaolajjal ezen a csatornán keresztül az olajpiacon megjelent egy hitelcsatorna, azaz a pénzügyi rendszer turbulenciái a korábbinál jobban meg fognak jelenni az olajpiacon, ami éppen hogy növelheti az olajár volatilitását.

A technológiai változások miatt a „Nyugat” olajkereslete folyamatosan csökken. Ennek az egyik része az észak-amerikai palaolaj jelentette nyugati többletkínálat. Az USA a BP számításai szerint 2030-ra akár önellátóvá is lehet olajban. A dolog másik része, hogy jelentősen növekedett a motorok hatékonysága, így egyre kevesebb üzemanyagra van szükség. A BP előrejelzése szerint az EU olajkereslete 2035-re egészen az 1960-as évi szintre eshet vissza.
Mindeközben Kína és India egyre nagyobb olajimportra fog szorulni az elkövetkezendő két évtizedben. Mindennek messzire mutató következményei lesznek az energiapiacon, a pénzügyi piacokon és nem utolsó sorban a geopolitikában.

Spencer úgy érvel, hogy az OPEC soha nem tudta az olajpiacot tetszőleges sokk esetén stabilizálni. Az OPEC mindig csak átmeneti sokkok esetén tudta a termelés változtatásával stabilizálni az olajpiacot. Strukturális sokk esetén viszont ez nem megy. És a palaolaj-forradalom éppen egy ilyen strukturális sokk, és ezt az OPEC pontosan fel is ismerte, ezért nem is harcol az árral szemben, hanem a piaci részesedését igyekszik megtartani.
Dale Spencer szerint mindez azt bizonyítja, hogy az olajpiac elemzésére használt eszközeink, modelljeink elavultak, újak kellenek. Ezt az új megközelítést nevezte el úgy, hogy New Economics of Oil. Ennek az új elemzési eszköztárnak pedig négy – a korábbitól különböző – sarokköve van:
– Az olaj nem valószínű, hogy valaha is elfogy, azaz az olaj relatív árának trendje nem feltétlenül pozitív.
– A palaolaj technológiája miatt a kínálat árrugalmassága nő, ugyanakkor az olajpiac jobban ki van téve a pénzügyi rendszernek.
– Az olaj nemsokára nyugatról kelet felé fog folyni.
– Bár az OPEC központi szereplője marad az olajpiacnak, stabilizáló szerepe csak átmeneti sokkok esetén van.

Az olajár esése mindig csak átmeneti sokként merült fel, amit éppen ezért figyelmen kívül is lehetett hagyni. Ha azonban Spencer Dale-nek igaza van, és az olaj árában megfigyelt változások valami nagyon is komoly strukturális változást jeleznek, akkor az olajár középtávon jóval kevésbé fog hozzájárulni az inflációhoz, aminek következtében a reálkamatok a szándékoltnál nagyobbnak bizonyulhatnak.
Ennek fényében érdekes kérdés lesz, hogy a Fed vajon fogja-e tudni tartani a beígért emelkedő kamatciklust, vagy esetleg kénytelen lesz-e sokkal tovább fenntartani a laza monetáris kondíciókat.
Forrás: index.hu

Közzétéve: Pénzbulvár

Önvezető autóhoz lesz feketedoboz

Az önvezető autók Németországban fekete dobozt kaphatnak, hogy folyamatosan rögzítve legyenek az utazás körülményei, és egy baleset után tudható legyen, hogy mi történt és kié a felelősség.

A német közlekedési miniszter, Alexander Dobrindt javaslatában az is szerepel, hogy a sofőröknek a kormánykerék mögötti ülésben kell maradniuk, még akkor is, ha nem kell odafigyelniük a forgalomra és az autó irányítására.

Külön kiemelték a közlekedési szakértők, hogy a fekete doboznak mindenképpen adatokat kell rögzíteniük, amikor a robotsofőr van szolgálatban, és azt is elmentik, hogy mikor veszi vissza az irányítást a humán sofőr. Egyértelmű, hogy a javaslatot az önvezető Tesla autókkal közelmúltban történt halálos balesek inspirálták, ezekben az esetekben ugyanis erősen vitatott volt az emberi és gépi sofőrök felelőssége.

A robotautókra vonatkozó szabálymódosítás még csak terv, de várható, hogy még idén nyáron elfogadják.
Forrás: index.hu

Közzétéve: Pénzbulvár