A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson – jelentette ki Francois Hollande francia államfő a Párizs melletti Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében. Arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény által keltett „hatalmas remények” után.
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette kettős célkitűzéssel nyílik meg ma az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban: a részt vevő 195 ország egyfelől globális klímavédelmi egyezményt próbál meg tető alá hozni, másfelől meg akarja mutatni, hogy a világ nem fél a terroristáktól a párizsi merényletek után sem.
A megnyitón – amely a terrortámadásokra való megemlékezéssel fog kezdődni – közel 150 ország állam- vagy kormányfője lesz jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz és felszólal a nyitónapon.
A december 11-ig tartó klímakonferencia célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
A tét óriási, és az idő szorít, mert az iparosodás előtti mértékhez képest már 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Cselekvés híján a felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel jár az ökológiai rendszerre nézve, a bolygó jelentős része lakhatatlanná válik a ciklonok, szárazságok, a világóceán szintjének emelkedése, a mezőgazdasági terményhozamok csökkenése, bizonyos fajok eltűnése és számos egyéb negatív jelenség hatására.
Eddig 183 ország adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait tartalmazó listát. Ezek az országok együttesen az üvegházhatású gázok nagyjából 95 százalékát bocsátják ki. Az eddigi felajánlások azonban nem elégségesek, ha csak azokat valósítják meg, a globális átlaghőmérséklet emelkedési pályája még mindig 2,7 és 3,5 Celsius-fok között marad.
Forrás: 24.hu
Kudarcra van ítélve a párizsi klímacsúcs
Az ENSZ párizsi klímacsúcsa kudarcra van ítélve, hacsak nem tervezik újra a célokat – mondja több tudós is alig pár hónappal a nagy reményekkel várt decemberi konferencia előtt. A szakemberek szerint az egyes országos egyéni kibocsátáscsökkentő felajánlásai túlságosan elvesznek az önös érdekekben ahelyett, hogy a közös célra összpontosítanának.
A csúcsra minden résztvevő országnak le kell adnia, hogy milyen mértékben szándékozik hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, ez a nemzeti vállalás az Intended Nationally Determined Contribution, vagyis INDC. A több ország kutatói által jegyzett, a Nature folyóiratban megjelent felszólítás azonban azt kéri a résztvevő országoktól, hogy az egyéni tervek helyett egy közös vállalásra fókuszáljanak, mert enélkül háttérbe szorul az együttműködés.
A tudományos együttműködés elve azt diktálja, hogy ha mindössze egyéni hozzájárulásokat nevezünk meg, amelyeket nem hangolunk össze, akkor egy viszonylag gyenge eredményt fogunk kapni
– mondta David MacKay, a Cambridge-i Egyetem kutatója. MacKay szerint jó példa ennek a stratégiának a kudarcára a Kiotói Egyezmény, amely közös vállalást tűzött ki célul, ehelyett viszont csak egyéni vállalásokat sikerült elérni, ami gyengébb elköteleződéshez vezetett, és később sokan ki is léptek.
Forrás: index.hu
