Európán belül Magyarország a második legrosszabb termékenységű ország. A gyerekeseket veszélyezteti a szegénység, a családtámogatási rendszerben semmi sem tartós és koncepciónak, pénznek nyoma sincs.
Magyarország – a 2010-es nemzetközi adatok szerint – Európa második legalacsonyabb termékenységű országa. A teljes termékenységi arányszám Magyarországon 1,25, ezzel az EU-27 országa között a 26. helyen állunk. A legmagasabb ez a mutató Izlandon (2,2), míg a legalacsonyabb Lettországban (1,17). A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek, ebben az esetben képes a népesség „újratermelni önmagát”.
Tény, hogy a két, termékenységcsökkenéssel leginkább sújtott országban, Lettországban és Magyarországon igen nagy mertekben esett vissza a GDP, ugyanakkor a szintén erősen sújtott Litvániában vagy Írországban stagnált, illetve még nőtt is a gyermekvállalási kedv, összeurópai szinten pedig csupán minimális csökkenés figyelhető meg.
A csökkenő születésszám okai ennél összetettebbek és a gyermekvállalás sok tekintetben nagyon is anyagi kérdés. A statisztikák ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy a gyermekes családok jövedelme, még a családtámogatásokkal együtt is, jelentősen elmarad a gyermektelen háztartások jövedelmétől. 2010-ben hazánkban átlagosan 36 százalékkal kevesebb éves jövedelemből gazdálkodtak a gyermekesek, mint a gyermektelenek. A háztartások jövedelmi szegénység kockázatát, az elszegényedés veszélyét egyértelműen növeli a gyermekvállalás. A gyermekes háztartások 70 százalékát veszélyeztette a szegénység 2010-ben.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a családtámogatási rendszerekben bekövetkezett pozitív változások a születésszámra is jótékonyan hatottak – igaz, hatásuk nem volt tartós. Jelenleg viszont a családtámogatások gyakori változtatása miatt nehezen számszerűsíthető az intézkedések gyermekvállalásra gyakorolt hatása.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Annak az országnak, amely képtelen a népesség „reprodukálására” fel kell készülnie az elöregedés következményeire:
– nem lesz, aki a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges adóforintokat, nyugdíj járulékot befizeti
– nincs gazdasági növekedés, elegendő munkaerő, megfelelő fogyasztás, stb. Tehát a gazdaság is leáll
– egészségügyi kiadások nőnek, az állam kevesebb bevétellel és több kiadással néz szembe
Megoldás csak a bevándorlás ösztönzése lehetne, de ennek elég komoly kulturális és más akadályai lehetnek.
Szóval hosszú távon semmi jóra nem számíthatunk….
