Mivel a Koronavírus egyre csak terjed az egész világon, a Fidelity megvizsgálta a korábbi pandémiák tőzsdei, gazdasági hatásait.
1900 óta három pandémiára és számos „pandémiás fenyegetésre” került sor: három influenzakitörést – 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban – minősítettek világjárványnak. Az AIDS vírus terjedését definíció szerint szintén világjárványnak kell tekintenünk.
Három további influenza járvány azzal fenyegetett, hogy pandémiássá válhat, de végül nem vált globálissá. (1976-ban (sertésinfluenza), 1977-ben (orosz influenza) és 1997-ben (madárinfluenza) volt napirenden. Az említett esetekben a karantén, az oltás és az utazási korlátozások járultak hozzá a járványok terjedésének megakadályozásához.
A tőzsdék természetesen minden esetben erőteljesen reagáltak a járványokra. Azonban a járványok gyakran más piacokat érintő hatásokkal keveredve hatottak. Például az 1997-es madárinfluenza járvány egybeesett az ázsiai válsággal, és megelőzte az orosz adósság krízist (1998).
A legjelentősebb járvány a spanyolnátha volt 1918- ban, amely olyan katasztrofális hatású volt, hogy azóta minden modern pandémiát ehhez mérnek. Becslések szerint kb. a világ népességének 20–40 százaléka betegedett meg, és több mint 20 millió ember halálát okozta. A tőzsdei hatását nehéz megvizsgálni, mivel jelentősen befolyásolta a folyamatokat az I. világháború lezárása.
Az S&P 500 index 1918-ban 24,7% -kal esett, és 1919-ben 8,9% -kal emelkedett. Az Egyesült Királyság részvénypiaca 1918-ban 25,4% -kal emelkedett, és 27,0%-kal 1919-ben. (Volt honnan…)
Az 1957-es ázsiai influenzajárvány a közelmúlt történelmének második legjelentősebb járványa volt. Ezt a vírust gyorsan azonosították (februárban) és az oltóanyag is meg volt egy negyedév alatt, bár korlátozott mennyiségben volt elérhető augusztusig és így 1957 nyarán megérkezett a járvány az Egyesült Államokba, több lassú kitöréssel.
Tehát nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket a pandémiák tőzsdei hatásáról, de természetesen a részvénypiacok kiszámíthatatlanul reagálnak az ismeretlenre. Mindazonáltal minden ilyen eseményt külön- külön és a többi piaci körülménnyel együtt kell vizsgálni.
Befektetési szempontból nehéz ezeknek az események – mint például a pandémiák vagy a háború – a hatásait kivédeni, fontos emlékezni arra, hogy a befektetések eredményeit leginkább csak hosszú távon érdemes elvárni. Nézzük meg a következő ábrán az S&P 500 index vizsgált időszakra vonatkozó diagramját.
Látható, hogy a spanyolnátha okozott jelentősebb visszaesést, de elég gyors korrekció követte az összes világjárvány okozta áresést.
Forrás: Fidelity International Az eredeti cikket angol nyelven itt találja.
