Az idei évben tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban különösen erőteljes drágulás volt tapasztalható, de Budapesten is emelkedtek az árak. További érdekesség, hogy szűkült a Budapest-megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13 %-ra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9 %, a vidéki városokban 18 %-os éves árdinamika volt megfigyelhető – derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
2021-ben a hazai lakáspiac jelentős élénküléssel indult. A gazdaság újraindítását követően megkezdődött a munkaerőpiac gyors helyreállása, a foglalkoztatottság a nyári hónapokban történelmi csúcsra emelkedett, amivel összhangban a lakosság reáljövedelme is növekedett. Ez mind élénkítette a lakáspiacot. Az év elejétől elérhető új otthonteremtési támogatások is érdemi szerepet játszottak a lakhatási célú kereslet élénkítésében.
Tovább emelkedtek a lakásárak
Országos átlagban emelkedett a lakásárak fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltségének kockázata, a főváros esetében pedig ismét a 2018‒19-ben tapasztalt szintet közelíti. Az ingatlanpiaci drágulást nem kísérte a kockázatos hitelezés térnyerése, a kereslet szintjéhez képest alacsony újlakás kínálat ugyanakkor hosszú távon nem fenntartható.
Élénkül a lakáshitel kihelyezés is 2021 második negyedévében a hitelintézetek 364 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartásokkal, amely 81 %-kal magasabb az előző év azonos – a járvány első hullámával érintett – időszakában kötött volumennél. A 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak a történelmi csúcsot jelentő hitelezésben, amely a második félévben várhatóan tovább erősödhet.
Az MNB 2021. október 4-én elindította az NHP Zöld Otthon Programot, amellyel a kínálati oldalt is a környezeti szempontból fenntartható, új lakóházak építésére ösztönzi. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai szerint a Zöld Otthon hatására jelentősen nőtt az érdeklődés az új lakások iránt és kedvező, hogy kiemelt szempontként jelent meg az energiahatékonyság a lakás- és finanszírozási piacon.
A gazdasági élet újraindításával összefüggésben fellépő anomáliák világszerte az alapanyagok árának jelentős emelkedéséhez és alapanyaghiány kialakulásához vezettek. A hazai építőipari árak már az elmúlt években is az EU átlagát számottevően meghaladó mértékben nőttek az alacsony kapacitás, a versenyhelyzet és versenyképességi problémák miatt. A lakásépítési költségeknek egy esetleges további tartós és dinamikus emelkedése jelentősen rontaná a lakáspiac helyzetét. Egyrészt az építőipari profitráta szűkülésével kevesebb lakásberuházás indulna, másrészt pedig az elmaradó felújítások következtében a lakásállomány minősége is romlana. 2021 első három negyedévében éves összevetésben 1,7 %-kal csökkent az átadott új lakások száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett, de 2021-re átcsúszott társasházi lakásátadásoknak köszönhetően a fővárosban még jelentősen bővült, vidéken azonban már 27 %-kal visszaesett a lakásépítések száma az első három negyedévben.
A kedvezményes lakásáfa 2021. év eleji ismételt ideiglenes bevezetésének hatására ugyanakkor a lakásépítési kedv a kiadott új építési engedélyek alapján ismét emelkedett, melynek további növelésére a kínálatot fenntarthatóan ösztönző lépések szükségesek. A kereslethez képest alacsony újlakás kínálatot jelzi, hogy a második negyedévtől ismét érdemi áremelés jellemezte az újlakás-piacot.
A környezeti szempontból fenntarthatóbb új lakások mintegy 3,5 %-kal drágábbak a kínálatban, a magasabb ár ugyanakkor egyrészt hosszú távon a hatékonyabb fenntartás és a nagyobb értékállóság miatt megtérülhet, másrészt a Zöld Otthon Program által biztosított kamatelőny ellensúlyozhatja a drágább kínálati árat.
