A fizetések elektronikus irányba történő elmozdulása már korábban is tapasztalható volt, hiszen ez gyors, kényelmes és biztonságos fizetési lehetőséget biztosít. A koronavírus-járvány ezt az átállást lényegesen felgyorsította. Egy több ezer éves evolúciónak lehet most az az eredménye, hogy megszabadulunk a kézzel fogható fizetőeszközöktől.
Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án indult útnak és azóta is stabilan működik. 0-24-ben rendelkezésre áll az év 365 napján, egy tranzakció összeghatára 10 millió forint lehet, és maximum 5 mp-et vehet igénybe. „A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, ami versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50% környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági megoldások.” – mondta el Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.
Jönnek az új fejlesztések
Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsátott készpénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában jelenik meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsájtott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz.
Nagyon sok jegybank dolgozik azon, hogy mielőbb digitalizálja a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat felhasználni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent.
A bankkártya utáni korszak
A virtuális fizetőeszközök vonatkozásában egy állam nélküli pénzről beszélünk, ami veszélyt jelent az államra, ezért az államnak is haladnia kell a technikai fejlődéssel, versenyre kell kelnie és dematerializálnia kell a forgalomban lévő pénzt. Ezáltal a számlavezetés is egyfajta közszolgáltatás lehetne, hasonlóan, mint a víz, gáz és a villany, hiszen a technológia lehetővé tenné, hogy a jegybank vezessen számlát az állampolgároknak.
Így gyakorlatilag feleslegessé válna a kétszintű bankrendszer. Vasas József szerint az elektronikus fizetéssel kapcsolatos változások jelentős átalakulást okozhatnak mind a háttér infrastruktúrákban, mind a mi fizetési szokásainkban. Számunkra ezek a változások abban fognak megjelenni, hogy egy vásárlás során nem kell majd kasszához sorban állnunk, nem kell senkivel sem kapcsolatba lépnünk. A rendszer képes lesz megállapítani, hogy ki, mikor, hol, mit fogyasztott, majd ezek alapján automatikusan történik meg az ellenérték levonása.
Ennek vannak veszélyei, ugyanis nem tart még ott az infrastruktúra, hogy azt mondhassuk, hogy ez teljesen biztonságos. Mindenesetre a jövő ebbe az irányba mutat. Az, hogy a fizetőeszköz mögött mi lesz, egy digitális jegybank pénz, számlapénz vagy virtuális fizetőeszköz, az a végfelhasználó számára nem is olyan lényeges.
A tervek alapján az azonnali fizetési rendszernek rövidesen több új funkciója is lesz, úgymint a QR kódos azonnali fizetés, ami a leghamarabb válik elérhetővé a magyar felhasználók számára. Az NFC-s, valamint az úgynevezett request to pay-jel való bolti fizetés is gyorsan el fog terjedni.
A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy egy úgynevezett deeplinken keresztül ébresszük fel a netbank alkalmazásunkat és ott egyenlítsük ki a számlát a hazai azonnali fizetési infrastruktúrát használva. Érdekes újdonság az Amazon Go Store, amelyekből teszt jelleggel már üzemel néhány Magyarországon is. Ezek a kassza-nélküli boltok személyzet nélkül képesek végig kísérni a vásárlás teljes folyamatát, így kedvező választ tudnak nyújtani az egyre fokozódó munkaerőhiányra.
A kiskereskedelmi üzletekben található POS terminálok szintén rohamosan fejlődnek, kereskedői oldalról újabb és újabb hozzáadott szolgáltatásokat képesek biztosítani. Például önmagukban tudnak kedvezményrendszert kezelni vagy hirdetőfelületként megjelenni a kasszazónában.
