Az elszabadult infláció a befektetők legnagyobb ellensége. Nem is könnyű harcolni ellene, hiszen az infláció feletti hozam elérése nem megy másként csak arányosan nagyobb kockázat felvállalásával.
Mit lehet akkor tenni az infláció kivédése érdekében?
Amikor másra bízzuk a befektetésünket
Sokan bízzák vagyonkezelőre a pénzüket és nem is látják át, hogy milyen kockázatot vállalva hozta ki az a vagyonkezelő a vizsgált (múltbeli) hozamot.
Ilyen ismertebb vagyonkezelői megoldások az alábbiak:
- privátbanki szolgáltatás
- biztosítói unit-linked termék
- befektetési alap
A privátbanki szolgáltatásoknál egész jó megoldásokat lehet találni, azonban itt hosszú futamidejű vagyonkezelést vállalnak, ami türelmet, kicsit alacsonyabb hozamokat jelent, viszont a fókusz a vagyon megőrzésén van. Minél nagyobb a vagyon, annál inkább kapunk egyedi szolgáltatást, saját, jól képzett tanácsadót és sok egyedi szolgáltatást (saját trezor, külföldi termékek, kártya, biztosítás, luxus rendezvények, ajánlatok).
A biztosítók a megtakarítási piac különleges szereplői, hiszen a fő tevékenységük elsősorban a biztosítási termékek mögött lévő vagyon kezelése, az úgynevezett unit-linked egy fából vaskarika megoldás: biztosítási termékbe csomagolt megtakarítás. Ezeknél a termékeknél a hangsúly többnyire a vagyonképzésen van, vagyis rendszeres befizetéssel hosszú éveken keresztül gyűjtjük a pénzt valamilyen célra. Akár általános befektetésnek, vagy gyermekünk oktatására, lakására, saját nyugdíjas éveink megalapozására. Bár idehaza a Felügyelet (MNB) sokat szigorított ezeknek a termékeknek a költségelszámolásánál, ezzel együtt ezek továbbra is eléggé drága termékek és nem kapunk személyes szolgáltatást, kiszolgálást, többnyire egy nagy vagyonkezelő eszközalapjaiból választhatunk.
Idehaza a legelterjedtebb befektetési termékek a befektetési alapok. Amióta a bankok betéti kamatot nem akarnak fizetni, viszont kapnak jutalékot a befektetési alapokba áramló pénzek után, így a bankfiókokba elsősorban ezek érhetőek el befektetési termékként.
Itt is magasak a költségek és az alapkezelők érdeke nem minden esetben esik egybe a befektetők érdekeivel. Erről itt olvashat.
A befektetési alapoknál és a unit-linked termékeknél is az a legnagyobb gond, hogy összemossák a kockázatokat. A vagyonkezelő nagy szabadságot kap, a legtöbb terméknél (például vegyes alapok) a kockázat mértéke gyorsan változhat, ami követhetetlenné teszi számunkra, hogy mekkora is a vállalt kockázat egy adott hozam mögött. Általában vagy túl nagy és a magas vagyonkezelési díjak miatt a hozam mégis alacsony vagy biztonságos termékekben van a pénzünk (pénzpiaci és kötvény alapok), de a hozam garantáltan alacsonyabb, mintha mi vennénk inkább állampapírt.
Tehát a fenti három megoldással hosszú távú vagyonról gondolkozhatunk (különböző minőséget kapva), de infláció elleni harcról alig beszélhetünk, hiszen a hozamok általában alatta vannak a KSH inflációjának – és akkor a saját családi költségvetésünk áremelkedése ennél magasabb szokott lenni.
Használjunk befektetési portfóliót
A megoldás egy saját befektetési portfólió létrehozása és kezelése lehet. Ekkor ugyanis nem bízzuk a döntést egy külső vagyonkezelőre, hanem mi állapítjuk meg a szabályokat és vásároljuk meg a portfólióba kerülő egyes befektetési termékeket.
Itt tehát nagy előny, hogy a portfólió kockázati kitettségét (kockázatos termékek aránya) jól tudjuk figyelni és alakítani, valamint nem kell a vagyonkezelős megoldás túl hosszú futamidejével (10-30 év, vagy még több) számolnunk, hanem a TBSZ számla előnyét élvezve öt éves ciklusokra tervezhetünk.
Hogy egy példán bemutassam mire is gondolok, lássunk egy minta portfóliót:
- 10 százalék likvid termék (bankbetét, állampapír, amiből könnyű kivenni pénzt)
- 40 százalék biztonságos termék (állampapír, ingatlan, vállalati-banki kötvény)
- 40 százalék kockázatos termék (főleg részvények, ETF alapok, saját day trade kereskedés)
- 10 százalék nyugdíj célú megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, ingatlan, arany)
A fenti csak egy minta, de éppen az a lényegi előnye egy befektetési portfóliónak, hogy teljesen személyre szabható, egyéni célok, kockázati elvárás és vagyoni-befektetési körülmények szerint alakítható.
De ez a minta is jól mutatja, hogy egyértelműen meghatározható a portfólió kockázati szintje (elkülönített termékeknek köszönhetően) és jól mérhető termékek szintjén és a teljes portfólióra nézve is az elért hozam.
A befektetési portfólió egyetlen hátránya, hogy érteni kell hozzá. Ez egy elsajátítható tudás, hatalmas előnye a tanulásnak, hogy onnantól nem vagyunk senkinek sem kiszolgáltatva. Én csak úgy vállalok egyéni portfólió összeállításban való részvételt, ha az ügyfelem vállalja a tanulással járó időráfordítást. Sok könyvet, cikket és segítséget kap ehhez, de ő dönt és ő elemez!
Tehát az infláció elleni harc csak úgy lehet sikeres, ha nem vállalunk túl nagy kockázatot (itt magas a vagyonvesztés lehetősége), egyéni helyzetünknek, lehetőségeinknek megfelelő befektetési portfólióval igyekszünk a lehető legjobb hozamot elérni. Gyakran be kell érnünk infláció alatti hozammal, de egyéni döntés, hogy mekkora kockázatot vállalunk.
Infláció feletti hozam eléréséhez fegyelmezetten kezelt külön részvényportfólió és saját day trade kereskedés kell, így lehet infláció feletti hozamot elérni úgy, hogy nem bízzuk a pénzünket, a döntést másra és a kockázat kezelését folyamatosan saját irányításunk alatt tarthatjuk!
Ez tehát egy tanulási folyamat, amelyhez nálunk megfelelő szakmai segítséget kap, továbbá csak kockázat vállalásával érhető el infláció feletti hozam, de nem mindegy, hogy az a kockázat mérhető és kezelhető vagy láthatatlan és egy külön érdekek által vezérelt vagyonkezelőn múlik.
Keressen meg és a segítségére leszek egy saját, személyre szabott befektetési portfólió kialakításában.
dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
