Eltelt tíz év az MNB első fizetési rendszer jelentése óta, és ez remek alkalmat jelentett az elmúlt időszak pénzforgalmi fejlődésének áttekintésére. Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója mutatta be a legfrissebb, idei jelentést és az elmúlt tíz év fejlődését az MNB szokásos rendezvényén.
A vizsgált dekád alatt a pénzforgalom hatalmasat fejlődött, ami főleg az elektronikus fizetések területén volt érezhető. A POS-terminálok száma több mint háromszorosára, az online kártyaelfogadó helyek száma 15 százalékkal, az érintőkártyák aránya közel száz százalékra, a kártyás vásárlások száma ötszörösére nőtt, a készpénzfelvételek száma pedig harmadával csökkent a vizsgált időszak alatt. A vásárlások elektronikus fizetése terén már EU átlag felett vagyunk, de az átutalási forgalom kevésbé nőtt, mint az várható volt.
A cél az volt az elmúlt tíz évben, hogy minél több helyen lehessen elektronikusan fizetni, és minél többen vegyék igénybe ez erre épülő szolgáltatásokat. A pandémia során sokan tértek át a fizikai térből az online-ba, megjelentek az azonnali fizetésre épülő új fizetési módok, a QR-kód, a fizetési kérelem lehetősége – bár ezek fejlődése inkább a következő években lehet jelentősebb mértékű.
Az MNB jelentés szerint az elektronikus fizetéseket a felnőtt lakosság 80 százaléka veszi igénybe, de az aktivitást még lehet növelni. A fiatalok, a magasabb végzettségűek, a felsőbb jövedelmi hányadba tartozók többször veszik igénybe az elektronikus megoldásokat. Az MNB célja, hogy az elektronikus fizetések aránya 2030-ra a készpénzzel szemben elérje az 50 százalékot.
A prezentációt követő kerekasztal-beszélgetésen Kuhárszki András, az OTP ügyvezető igazgatója, Lemák Gábor, a Fintech Group társalapítója, Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója és Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója beszélgettek többek között a PSD2-ről, a fizetésforgalmi piacon bekövetkező változásokról és a fizetések jövőjéről.
Hol tart majd a fizetésforgalmi piac 10 év múlva?
Kuhárszki szerint tíz év múlva az jelenti majd a legnagyobb változást, hogy a technológia teljesen beépül majd a folyamatokba, egyre inkább láthatatlanná válik és az ügyfelek igényeinek a kielégítése fontosabb lesz, mint a működtetés technológiai kérdései. Lemák szerint az iparág az elmúlt év tapasztalatait alapul véve még diverzifikáltabb lesz. A fizetési infrastruktúrában három fő szegmenst fogunk látni: a kártyás fizetési rendszereket, az azonnali fizetési rendszerben működő átutalásos megoldást és az elosztott főkönyv is bekerül majd a rendszerbe. A technológiát tekintve a felhő, az AI és a blokklánc lesznek a legmeghatározóbb trendek. A működési modellek tekintetében a versenyző (neobankok), az ügynöki (BaaS infrastuktúra-szolgáltatók) és a hibrid modellek fognak dominálni. Martinovic szerint a csalásmegelőzés kardinális kérdés lesz majd, hiszen a bizalom megteremtése a legfontosabb tényező. A fizetési élménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy a cél az, hogy „ne legyen fizetési élmény”, vagyis a fizetési folyamat szinte láthatatlanná váljon. Selmeczi-Kovács szerint egyre nagyobb teret nyer majd a QR kódos fizetés, a deeplink, de a hatékony csalásmegelőzési rendszerek szerepe is egyre nagyobb lesz. Fizetni szerinte senki sem szeret, és a piacnak abba az irányba kell elmozdulnia, hogy a folyamat láthatatlanná váljon, a biometrikus technológiák ezen nagyon sokat fognak változtatni.
