Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Kft. stratégiai igazgatója foglalta össze a vírus várható hatását a magyar gazdaságra.
A járvány okozta válság alapvetően 5 módon hathat a cégekre:
- Vannak olyan területek, ahol a hatás kivédhetetlen és azonnali: a klasszikus HORECA szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) mellett ide tartozik a személyszállítás, rendezvényszervezés, a sport és kulturális események piaca és az oktatás. Ezeknél a tevékenységeknél a likviditási problémák mellett hosszú távú hatása is lehet a járványnak, egészen biztosan lesznek olyanok, akik nem élik túl. Ez a kiemelten nagy kockázat az OPTEN adatbázisa szerint több mint 30 ezer céget érint.
- Vannak olyan szektorok, ahol gyors reakció után hosszabb távon kiegyenlítődhet a járvány piaci hatása. Ilyen lehet a kiskereskedelem több területe, hiszen például a tartós élelmiszerek felvásárlási dömpingje után visszaesik majd a kereslet. Az érintett cégek darabszámát tekintve ez a legnagyobb csoport mind közül, több mint 100.000 vállalkozás tartozik ide.
- Vannak azok a cégek, ahol 100 főnél több munkavállaló dolgozik egy helyen. Ezek közül vannak, ahol tudnak távmunkában is dolgoztatni és vannak a termelő és feldolgozó üzemek, ahol nem működik a távmunka. Ebben a körben a járvány teljes üzemleállásokat idézhet elő, ami a termelés kiesésén túl fizetés nélküli szabadsággal és elbocsájtásokkal is jár a munkavállalók oldaláról. Ez a csoport számosságát tekintve elmarad az előző kettőtől, azonban az alkalmazotti létszámát és a hazai gazdaságban betöltött jelentőségét tekintve komoly szerepet tölt be.
- A vállalatok többségénél jelentkező likviditási gondok az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. A beszállítók mellett ez a hitelintézetek, a követeléskezelő cégek és a hitelbiztosítók számára is problémát jelent. A korábban kihelyezett lakossági hitelek (összességében több, mint 2000 Mrd Ft) vagy épp fennálló követelések teljesülése terén is várható visszaesés, ami a bankok és a behajtócégek mellett az összes lakossági szolgáltatót is sújtani fogja.
- Minden válság idején vannak azonban olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ezt semmiképp se értsük pejoratívan, ez szimplán gazdasági ténykérdés. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai (fertőtlenítő szerek), a fertőtlenítő és takarító cégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó cégek. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhozszállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is.
Szektorokon átívelően problémát okozhat még:
- a kiemelten kockázatos országokba/országokból történő export/import tevékenység (Közel 1000 vállalkozás)
- a kiemelten kockázatos régiókban lévő tulajdonosi körrel rendelkező cégek is válhatnak a válság áldozatává
- a kritikus ellátási láncú termékek piaca (pl.: acél, réz vagy textilipari beszállítókat igénylő termékek esetén).
- a válság hatására a nemrégen alapított cégek – különösen az üzleti tervre kényesen érzékeny befektetői háttér miatt – erősebben vannak kitéve a kockázatnak, mint a már pénzügyileg stabilan működők (több, mint 56000 céget alapítottak az elmúlt 2 évben)
- A KKV és a MULTI cégek között nehéz megállapítani, hogy kik is állhatják jobban a sarat. A KKV-k mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőség és a rugalmasságuk, ugyanakkor ellenük szól a jellemzően alacsony likviditás. A nagyvállalatok mellett szól a professzionális külső és belső kommunikáció, valamint a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek. Előny továbbá a komoly tőkeháttér ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság.
Nem kérdés tehát, hogy a cégeknek meg kell ragadniuk minden eszközt, hogy túléljék a válságot. Ehhez ismerniük kell a lehetőségeket, amelyek egy ilyen nehéz időszakban rendelkezésükre állnak. Egyelőre nagy kérdés, hogy az állam milyen mértékben és mely területeket fog megsegíteni.
