Megjelent az MNB legújabb „Pénzügyi stabilitási jelentése”, amely rendszeresen értékeli az ország pénzügyi helyzetét, a következő évekre kiható kockázatokat és fontosabb trendeket.
Az elemzés legfontosabb üzenete az, hogy a forintosítással az egyik legnagyobb kockázat került ki a hazai pénzügyi rendszerből. Azonban a folyamatok nyomon követése, pontosabb szabályozása érdekében
a jegybank szigorítja a devizafinanszírozási megfelelési mutatót (DMM), valamint megelőző céllal bevezet egy úgynevezett devizaegyensúlyi (DEM) mutatót is.
Fábián Gergely az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatója a jelentés publikálásakor elmondta, hogy a háztartások devizahitel-állománya korábban 14 százalékát tette ki a GDP-nek, és ez most 1 százalékra csökkent. Azt is hozzátette, hogy a forintosítás után még látnak – lényegesen kisebb – kockázatokat a pénzügyi rendszerben mint például a megmaradt devizahitel-ügyletek kérdésköre, amelyek főleg autófinanszírozási ügyletek (300 milliárd forint 250 ezer szerződés).
A nem teljesítő hitelállomány szintén kiemelt kockázat a jövőben, itt 182 ezer jelzáloghitel-szerződésről van szó, amelyek között vannak forint- és devizaszerződések is. Vannak továbbá ezen felül fedezetlen fogyasztási hitelek is, de ezek nagy része kisebb összegű (200 ezer forint alatti) követelést jelent, másrészt mintegy felük követelés-kezelőknél van nyilvántartva.
A jelentés kiemelten kezeli a vállalati hitelezés kérdéskörét, ahol egy hitelezési hajlandóság és képesség felmérés eredményének ismertetése kapcsán Fábián Gergely elmondta , hogy a képességgel nincs semmi baj, de a bankok jelenleg túl óvatosak és csak a nagy biztonságú hitelkihelyezésekre hajlandóak. Pedig a banküzem szokásos hitelezési működése során némi kockázat vállalása elfogadott a nagyobb hitelállomány elérése érdekében. A Növekedési Hitel Plusz jelentős segítséget jelent a bankok hitelezési gyakorlatának megváltoztatása terén.
Összességében megállapítható, hogy a bankrendszer sokkellenálló képessége magas, a szabályozói követelményhez képest mintegy 1100 milliárd forint a bankok tőkepuffere. Tavaly összesen közel 310 milliárd forint értékben emeltek az anyabankok tőkét a bankoknál. A likviditási többlet 2500 milliárd forint körüli, a hitel/betét mutató 100% körüli szintre csökkent, megállt a betétek kiáramlása és tovább nőtt a folyószámlán „pihenő” pénzek aránya.
