Míg egy panellakás eladásához átlagosan 3 hónapra van szükség, egy téglaépítésű ház több mint fél év alatt kel el.
Egy téglaépítésű lakás értékesítése átlagosan 4 hónapot igényelt 2014-ben, míg a panellakások esetében átlagosan 3 hónappal kellett számolnia az eladóknak – mindkét adat csökkent a megelőző évhez képest. A téglaépítésű házak esetében ugyanakkor 6,7-ről több mint 7 hónapra nőtt az értékesítéshez szükséges átlagos idő – derül ki az Otthon Centrum legfrissebb Lakáspiaci Tanácsadójából, amely a 2014-es évet elemezte.
„Budapesten és a nyugati megyékben az eladási idő megfelel az országos átlagnak, a főváros környékén és a keleti régiókban azonban az átlagosnál lassabban megy az adásvétel” – tudtuk meg Déry Attilától, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzőjétől. Az érdeklődés Budapesten és a nagyobb vidéki városokban is a belső kerületekben található ingatlanok iránt a legnagyobb. A kisebb településeken egyelőre gyér az érdeklődés az ingatlanok iránt, az OC szakemberei szerint ebben idén várható pozitív változás.
Az ingatlanhálózat statisztikái szerint a vevők többsége 35 és 44 év közötti, a második legnépesebb csoportot a 25-34 év közöttiek alkotják. „A legfiatalabb korosztály, azaz a 25 éven aluliak részaránya az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági válság miatt jelentősen megcsappantak a hitelhez jutási lehetőségek” – hívta fel a figyelmet Déry Attila.
Ezen kívül a munkanélküliség és a saját részre felvett hitelek miatt sok szülő nem, vagy csak korlátozottan tudja támogatni az első lakást vásárló gyerekeket. Pedig a fiatalok előtt most páratlan lehetőség áll, hiszen a lassacskán fellendülő lakáspiacra piac viszonylag kedvező – és hosszú távon a korábbi devizahiteleknél sokkal kiszámíthatóbb – hitelköltségek, valamint nyomott kínálati árak mellett szállhatnak be.
Bár a külföldiek érdeklődése valamelyest élénkült a magyarországi ingatlanok iránt, ami az európai összehasonlításban alacsony árak miatt érthető, ők továbbra is elenyésző százalékát adják az összes vásárlónak. Legkedveltebb célpontjaik a budapesti belváros kerületei – az V., a VI. és a VII. –, ahol 10 százalékot közelíti részarányuk a vevők között. „Statisztikáink szerint a külföldiek a közhiedelemmel ellentétben Budapesten nem drágább, hanem az átlagos piaci árnál olcsóbb lakásokat vásárolnak. Csak a vidéki területeken van ez fordítva” – mondta Déry Attila. Ami a vidéki városokat illeti, Siófok, Debrecen, Győr és Sopron a legnépszerűbb célpont.
Mit tesznek a bankok?
Százezres nagyságrendű az a lakásállomány, ami jelenleg a bedőlt hitelek mögött áll. Nagy kérdés, hogy ezek az ingatlanok mikor és hogyan kerülnek a piacra – hívják fel a figyelmet az Otthon Centrum szakemberei. Ha a bankok nem veszik figyelembe a piac felszívóképességét, akár kínálati sokkot is okozhatnak. Ugyanakkor a devizahitelesek közül is sokan dönthetnek az értékesítés mellett a következő időszakban, hiszen a devizahiteles mentőcsomagnak köszönhetően tőketartozásuk csökkent, illetve lakásuk, házuk értéke emelkedhet a lassan felszálló ágba kerülő ingatlanpiacon. Mindez megkönnyíti a tartozás rendezését, az értékesítést, és a továbblépést. „Mindazonáltal nem számítunk arra, hogy gyorsan és tömegesen jelennek majd meg az ilyen típusú eladó ingatlanok. Ez egy elhúzódó folyamat lesz, és az árak is lassú ütemben fognak emelkedni” – véli Déry Attila. Az ingatlanpiac az Otthon Centrum elemzése szerint 2-3 éven belül érheti el a válság előtti szintet mind az árak, mind a forgalom területén.
Forrás: vg.hu
