Január 1-től kötelező biztosítani az elektronikus fizetést a vásárlók számára minden online kasszát használó kereskedőnél és szolgáltatónál. A megoldások széles skálájáról választhatnak a vállalkozók, azonban a valós alternatívák száma szerintem nem sok.
Szeptember vége van és az érintett vállalkozók felénél nincs kártyaelfogadás, bár a vevők számára a legkényelmesebb a bankkártya-elfogadás lenne. Az azonnali átutalás bevezetésével ezen a csatornán keresztül is ki lehet fizetni egy számlát, azonban ennek elterjedése nagyon lassú.
A kereskedők többsége kivár. A minimum szintet a jelenlegi jogszabály-értelmezés szerint nem lesz nehéz meglépni, hiszen a kereskedő akár azzal is eleget tehet az előírásoknak, ha valahová kiírja a boltban a számlaszámát, vagy a bankszámlájához kapcsolódó egyedi azonosítót, ami lehet egy e-mail cím, egy mobilszám, illetve az adószáma is, ahová a vásárló utalhat. Aztán marad a készpénz, ha nem ezt választja a vevő….
Olyan helyen, ahol sorban állnak a vásárló mögött a türelmetlen vevők, biztosan nem fog működni az azonnali átutalás még egy jó ideig, mert a folyamat a bankkártyához képest lassú ( belépni a mobilbankba, bepötyögni az adatokat, elindítani az utalást, megvárni a pénz megérkezését).
Van a megszokott bankkártyás fizetés
A bankkártyát elfogadó kereskedők számának növekedése mindenféle banki, jegybanki és kártyatársasági kezdeményezések és kampányok dacára megtört. Az MNB friss adatai szerint az idén az első félév végén 112 304 bolti kereskedőnél és 14 798 internetes áruházban fogadtak el bankkártyát. A fizikai kereskedők elfogadóhelyeinek száma két éve volt a csúcson, akkor 117,7 ezer ilyen hely volt Magyarországon, ebből az idén június végéig több mint 5 ezer eltűnt. Ebben persze szerepet játszhatott, hogy több elfogadóhely, például vendéglátóhely, bezárt a koronavírus-járvány miatt.
A pénztárgépek használatára kötelezett közel 120 ezer adózó 52 százaléka biztosított az érdekeltségébe tartozó üzletekben kártyaelfogadást az ügyfelek részére. Itt üzletek alatt nem kizárólag fizikai kereskedői egységeket (pl. ruházati áruház, élelmiszer üzlet) ért a NAV, hanem bármilyen online pénztárgép használatára kötelezett, szolgáltatói szektorhoz tartozó egyéb egységeket is (pl. vendéglátóipari egység, szálláshely-szolgáltató egység, szerviz, taxi), így rendkívül széles a paletta, mind a tevékenységi kör, mind pedig a kapcsolódó feltételrendszer vonatkozásában. Januártól mindegyiküknél kötelezővé válik az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, de a tevékenység jellegéből fakadóan változó lehet, kinek mi a a legjobb, illetve legkézenfekvőbb megoldás.
Egy óránként csak egyetlen vendéget fogadó pedikűrösnél vagy fodrásznál például aligha okoz fennakadást, ha például mobilbankon keresztül utalja át az ügyfél a szolgáltatás árát, ha viszont egy forgalmas belvárosi utcában egy taxis vészvillogózik hosszú perceken át, és tartja fel a forgalmat, mert a vendég lassan boldogul az átutalással, az gond lenne.
Azt az MNB is látja, hogy az a nagyjából 60 ezer adózó, akinél eddig nem volt elérhető az elektronikus fizetés (kártyaelfogadás), az általánosságban alacsonyabb éves forgalommal rendelkezik, és döntően költségmegfontolások alapján döntött úgy, hogy nem kívánja biztosítani a lehetőséget ügyfelei részére. Számukra kézenfekvő lehet az azonnali fizetés, mivel a hazai bankok a pénz jóváírásakor nem számítanak fel költségeket (ez ilyen esetben a vevőt fogja terhelni).
A kereskedők, szolgáltatók akár a másodlagos azonosítókkal is segíthetik az átutalások gyorsaságát, például a telefonszámuk, e-mail címük vagy adószámuk bankszámlához történő hozzákapcsolásával. Azt pedig, hogy megérkezett-e a kért összeg, figyelhetik a saját internetbankjukban vagy kérhetnek erről sms-, illetve push-üzenetet.
QR-kód és fizetési kérelem
Az azonnali átutalásnál vannak jobb megoldások is, az azonnali fizetéssel több ilyet is bevezettek. A történet szépséghibája az, hogy ezek nem váltak kötelezővé, azért a bankok csak egy része valósította meg a szükséges fejlesztéseket. Ilyenek például a QR-kódok beolvasásán vagy fizetési kérelmeken alapuló fizetési megoldások. QR-kódnál csak arra van szükség, hogy a kereskedő generáljon egy egyszerű, statikus QR-kódot, amelyben rögzítve vannak a fizetési adatai, és azt valamilyen formában, akár papír alapon, akár digitális kijelzőn leolvashatóvá tegye az ügyfelek számára. A hazai bankszektor jelzése alapján 2021-re a legtöbb mobilbanki alkalmazás képes lesz ilyen kódok leolvasására és azok alapján fizetési megbízások indítására.
A másik megoldás a fizetési kérelem lehet, amelynek lényege, hogy a kereskedő egy ilyen tranzakció elindítva kérheti a számla kiegyenlítését. A vásárlónak csupán annyi a feladata, hogy jóváhagyja a kérelmet. Ez a megoldás sem érhető el azonban jelenleg még a teljes magyar bankszektorban, csak néhány bank nyújtja. A banki szolgáltatások mellett a kártyatársaságok is gőzerővel készülnek a január 1-jére. A kártyás elfogadás mellett bankszámla alapú szolgáltatásokkal is előálltak, mint például a Mastercad Pay by Accountja, amely úgy működik, mint egy bankkártya, de nem kártyás szolgáltatás, hanem banki átutalás valójában. A Visa is számos fintech-céggel működik együtt, és kínál például olyan megoldásokat, amelyekkel a mobiltelefon terminállá alakítható át.
Fontos kérdés a költségek
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség nemrég arról írt, hogy a kereskedők azért utasították el eddig a bankkártyák elfogadását, mert drágának tartották ezt a megoldást. A korábbi évek vagy akár évtizedek ajánlataiból indulnak ki, amikor még gyakran 2-3 százalék feletti jutalékokért és egyéb járulékos költségekért tudtak csak megállapodni a szolgáltatókkal, holott ma már ennek töredékéért is lehetséges bankkártyát elfogadni. A POS-terminál jutaléka sok kiskereskedőnek egyszerűen nem fért bele az árrésébe, de közrejátszott az is, hogy a kisebb kereskedők készpénzért vásárolták meg az üzletben kínált árukat a nagykereskedőktől.
Az azonnali átutalás költségei is számítanak – bár erre majd a vásárlók fognak odafigyelni. Drágítja a fizetést jelenleg a tranzakciós illeték, ami minden céges és 20 ezer forint fölötti lakossági átutalást terhel. A 0,3 százalékos közteher ellen folyamatosan lobbizik a bankszektor, de nem törölték el. Eközben még mindig megvan a havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintos értékhatárig. Ilyen feltételek mellett pedig a vásárlóknak sokszor jobban megéri a készpénzes fizetést választani még akkor is, ha a kereskedő biztosítja az elektronikusat, de nem kártyás vásárlás, hanem átutalás formájában.
A másik probléma főleg internetes vásárlásoknál jelentkezhet. A kártyás vásárlás során a vevő biztonságban van, ha a kereskedő nem szállítja ki az árut, csak felhívja a kártyakibocsátó bankját, és indít egy visszatérítési (charge back) tranzakciót. Onnantól kezdve, hogy a reklamáció megtörtént, már a kereskedő feladata bizonyítani, hogy rendben teljesítette a megrendelést, és jogosan tette el a pénzt. Ha ez nem sikerül neki, akkor a vásárló visszakapja a pénzt. A banki átutalásnál azonban nincsenek ilyen védőelemek a rendszerben. Ha a vásárló átutalta a pénzt a kereskedőnek, és az nem küldi az árut, akkor csak a kereskedőhöz fordulhat, hogy adja vissza a pénzét. Szintén gondot okozhat, hogy banki átutalásnál rengeteg adatot elkérnek a kereskedők: a bankszámlaszám mellett megkapják a vásárló lakcímét, mobilszámát is egyebek között, ennyi adat átadását pedig a vásárlók egy része aggályosnak tarthatja.Sokan inkább a készpénzes utánvételre voksolnak majd, vagyis csak akkor fizetik ki az árut, ha már a kezükbe nyomta a futár.
Forrás: napi.hu
