A készpénzállomány töretlenül nő: szeptember végén – az MNB adatai szerint – 5697 milliárd forintot tett ki. Ez 13,6 százalékkal haladja meg a múlt év végi szintet.
2009 szeptemberében még alig több mint 2000 milliárd forintra rúgott a készpénzállomány, vagyis azóta két és félszeresére duzzadt. Szeptember végén 510 millió bankjegy volt forgalomban, összértékük meghaladta az 5616 milliárd forintot. Mennyiségben 19 százalékos, értékben 16 százalékos növekedést jelent éves szinten. A legjelentősebb bővülést a 20 ezer forintos bankjegyek produkálták.
A bankjegyek mellett az érméknél is növekedés volt: összértékük 71 milliárd fölé nőtt, ez 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Darabszámban pedig 7 százalékos volt a növekedés, így 2018 szeptember végén több mint 1,8 milliárd forintérme volt forgalomban.
Beindul a vásárlás…. és az infláció?
A fenti adatok szerint tehát továbbra is hatalmas a készpénzállomány, ez pedig már kormánynak sem tetszik, az állam több programmal is támogatja a készpénzkímélő fizetési módok terjedését.
A kormány olyan befektetési és megtakarítási formák támogatásával akarja elérni a készpénzállomány csökkentését, amelyek vonzók lehetnek a lakosságnak, szemben a készpénz tartásával.
A készpénzhasználat rövid távon racionális döntés a lakosság részéről, hiszen az alacsony kamatok időszakában, amikor infláció sincs, nem érezzük a hátrányát annak, ha nem hoz semmit a pénzünk – inkább legyen biztonságban, mint egy kockázatos termékben.
Ugyan a bankkártyás forgalom is jelentős növekedést mutat – az első félévben 25 százalékkal 2500 milliárd forintra emelkedett – a készpénzállomány is növekszik. Így az elektronikus megoldásoknak sokkal tempósabban kellene emelkednie, hogy a készpénz veszítsen a népszerűségéből.
A nagy kérdés az, hogy amikor a kamatok emelkednek, beindul az infláció, akkor mi fog történni ezzel a hatalmas pénzmennyiséggel?
Forrás: napi.hu
