Meredeken emelkedtek az állampapír hozamok az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg.
A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.
Január közepén kezdte fokozatosan, kis lépésekkel szűkíteni a bankközi forintlikviditást az MNB, azóta több mint 200 milliárd forinttal csökkent a devizaswapok állománya. Először még a piac sem értette, mit akar ezzel üzenni a jegybank, illetve mennyire volt tudatos az állomány leépítése. A múlt héten aztán Nagy Márton alelnök egyértelművé tette: szándékos és tudatos döntés volt a swapállomány csökkentése, mely megdrágította a forint elleni spekulációt. Ráadásul az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jövőben a likviditás további szűkülésével számolnak, ami szigoríthatja a pénzügyi kondíciókat.
A pénzügyi kondíciók fent említett szigorodása már elindult, az elmúlt hetekben érezhetően emelkedtek a bankközi kamatok (BUBOR). Korábban pedig az MNB is azt kommunikálta, hogy a 0,9 százalékos alapkamat helyett a bankközi kamatszint az irányadó, ezért nem volt túlzás, amikor úgy fogalmaztunk, hogy „kamatemelésbe kezdett az MNB”.
A bankközi kamatok emelkedése természetesen az állampapírpiacon is érezteti a hatását, különösen a rövid papíroknál. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy a diszkont kincstárjegyek hozamát elsősorban az MNB mozgatta, a nulla alatti egynapos betéti kamatnak köszönhetően esett történelmi mélypontra a hozam is. Az egynapos betéti kamaton eddig nem változtatott az MNB, de a likviditás szűkítése Nagy Márton elmondása szerint is a pénzügyi kondíciók szigorodását okozta, ami meg is látszott a hozamokon. Az utóbbi néhány nap korrekciójával együtt is több mint 30 bázispontot ugrott a 3 hónapos referenciahozam február eleje óta, a 12 hónapos kincstárjegyeknél pedig közel 40 bázispontos volt az emelkedés.
Ez azt jelenti, hogy a befektetők elkezdtek készülni a szigorúbb jegybanki politikára, ezzel párhuzamosan az utóbbi hetekben felerősödtek a kamatemelésre vonatkozó várakozások is. A leggyakrabban referenciának tekintett tízéves kötvény hozama február eleje óta szintén nagyjából 30 bázisponttal emelkedett, de ez nem volt annyira látványos. Az elmúlt hetek hozamemelkedése egyébként nemzetközi összevetésben is jelentős volt: a korábban évekig együtt mozgó lengyel és magyar tízéves hozamban most majdnem 30 bázispont a különbség a javunkra.
Említettük már, hogy márciusnál előbb aligha fog lépni az MNB, a keddi közleményben legfeljebb a kommunikáció szintjén említhetnek fordulatot megismételve Nagy Márton múlt heti szavait. A kulcsfontosságú ülés március 24-én lesz, amikor az új inflációs jelentést is áttekinti majd a Monetáris Tanács. Kérdés lesz, változtatnak-e az inflációs pályán azt követően, hogy januárban a vártnál magasabbra, 4,7%-ra ugrott a drágulás üteme, illetve milyen hatással számolnak a tartósan gyenge forintárfolyam miatt. Az infláció mellett kiemelten figyelhetik a befektetők az MNB szokásos hétfői devizaswap-tendereit, melyeken folytatódhat a likviditás szűkülése. Ha pedig ezeket az üzeneteket nem érzi elég erősnek a jegybank, akkor még márciusig nyilatkozatokkal is ráerősíthet a szigorítás felé elmozdulásra.
Forrás: napi.hu
