Meddig finanszírozható a nyugati világ növekedése?

A nyugati világ a gazdaság állandó növekedésének elvárásából kiinduló rövid távú gazdasági intézkedések szorításában él. Ennek megfelelő állandó fogyasztási ösztönzés (túlzott hitelfelvételek lakosság-vállalat-állam szintjén egyaránt, adócsökkentés, alacsony infláció) zajlik, és újdonság, hogy a jegybankok intézkedései egyre markánsabban segítik a kormányok fenti lépéseit, válságkerülő elképzeléseit.

A jegybankok a 2008-as válság kezelése során megtapasztalták, hogy a közvetlen beavatkozás, a „pénzpumpa” valóban segítette a válságból történő kilábalást, ezért a mostani járványhelyzetet kísérő nagyon drasztikus gazdasági leállás idején is azonnal ezekhez az intézkedésekhez nyúltak.

A Fed az eszközvásárlási programokkal azonnal megtámogatta a pénzpiacokat, sőt ellentétben a 2008-as intézkedésekkel, most az eszközvásárlási programnak nem volt keretösszege, „a szükséges” összegben készek vásárolni. A kötvény- és jelzáloglevél-vásárlások mellett folytatják a korábbi likviditásnövelő intézkedéseket, például a napi repoaukciókat. 

A fentieken túl a Fed további hitelprogramokat jelentett be, melyekkel a koronavírus hatásai által érintett cégeket támogatják. A jegybank szerint agresszív intézkedésekre van szükség, hogy a munkahelyeket és a jövedelmeket megvédjék. A FED egyelőre képes alacsony szinten stabilizálni a piaci kamatokat, ez a várakozások szerint legalább 2022-ig a nullához közeli kamatlábakat eredményez, ezzel is ösztönözve a hitelfelvételt.

A fenti ábrán azt láthatjuk, hogy a Fed mérlege 2008 óta mintegy 216 százalékkal bővült, vagyis 2,24 billió dollárról egészen 7 billió dollárra. Mindeközben az S&P 500 270 százalékkal nőtt, 903 pontról egészen 3340 pontra. 2020.március és szeptember között pedig a FED mérlege 50%-kal lett nagyobb (4,7 billióról 7 billió USD-re nőtt), eközben az S&P500 42 %-ot emelkedett! A sok bedöglött pénzpiaci papírt felvásárolják, így teremtve likviditást, amelyet a vagyonkezelők, bankok a tőzsdékre vittek és most is visznek!

Az EKB kissé óvatosabban, de most is követi a FED intézkedéseit, itt is jelentős élénkítési programot hagytak jóvá: már márciusban megnyitottak egy 750 milliárd eurós járványvédelmi sürgősségi programot, melynek keretében az eszközvásárlások és közvetlen vállalati hitelezés az év végéig mindenképpen folytatódik, majd azt követően ameddig és amilyen mértékben azt a Kormányzótanács szükségesnek tartja.

Kormányzati élénkítés

A jegybankoknak a klasszikus közgazdaságtan szerint nem lenne feladatuk a gazdaság élénkítése, a növekedés ösztönzése, de ez ma már nem kérdés, hanem napi gyakorlat. Természetesen a kormányok is erőteljes élénkítésbe fognak válságos időkben, ami jelentős mértékben növeli az államadósságot. Az ő feladatuk lenne megtalálni a helyes arányt: még hagyni a szabad versenyt, nem túlzott mértékben beavatkozni a gazdasági folyamatokba, de azért figyelni a munkahelyek teremtésére, állami beruházásokkal (infrastruktúra, állami feladatok ellátása) élénkíteni a gazdaságot, segíteni a válságból történő kilábalást.

USA államadósság és költségvetési hiány

Rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett 2020. szeptemberére az amerikai államadósság, részben a koronavírussal kapcsolatos állami intézkedések hatására. A lenti ábra jól érzékelteti az USA GDP arányos államadósságának történelmi alakulását. Az IMF szerint az amerikai GDP-arányos államadósság 117 százalékra emelkedik 2023-ra.(Lehet, hogy ők még optimisták voltak…)

De a költségvetés hiányának növekedése is inkább háborús helyzetre emlékeztet (a II. világháború idején volt ilyen magas!) Az idén az USA-ban a GDP 25%-át is meghaladó hiányt láthatunk.

Ugyan ilyen erőteljes a legtöbb fejlett ország államadósságának a növekedése. A piros oszlop mutatja a 2020-as évben bekövetkezett emelkedést (9-22% között).

Mi következik a fenti folyamatokból?

A jegybanki pénzpumpa és állami költekezés eredményeként a pénzpiacokon megjelenő pénztöbblet olyan extra keresletet teremt a tőzsdéken, az ingatlanoknál, hogy rendkívül magas árazások alakulnak ki. Ez történt 2008. után és fokozottabb mértékben történik most is a Covid járványt követő gazdasági élénkítésnél. Mára mindenkinek alaptétel: a jegybank és az állam élénkít, tehát a tőzsdei áremelkedés töretlenül folytatódik. Nagy vagyonkezelők és kispénzű „robinhood” befektetők is így gondolkoznak, tehát a folyamat folytatódik: a tőzsdék árazása az egekbe fog szökni!

Mivel a drasztikus állampapír kibocsátás a hagyományos kötvénypiacokról részben felszívja a pénzt, másrészt az árazásokat eltorzítja, a hozamok extrém alacsonyak, így a kötvénypiacokról is a tőzsdére áramlik a pénz. Alig vannak befektetési lehetőségek, így nem marad más, mint a tőzsde. (Esetleg később ismét felfedezik az ingatlanokat és az aranyat is.)

A lakosság és a vállalatok nem tehetnek mást, a hiteleiket vissza kell, hogy fizessék – nagy teher ez, (az állam ilyenkor alig tud besegíteni). A hatalmasra duzzadt adósságok harmadik szereplője az állam, aki már egészen más tészta: a kamatokat, lejáró papírokat akár új állampapír kibocsátással is fizetheti, de államcsőd esetén sem dől össze a világ, több példát láttunk arra, hogy gyorsan talpra állnak ilyen helyzetekből is. Azzal, hogy a jegybankok fokozott mértékben vásárolnak államkötvényeket, a történet még viccesebbé válik, hiszen a jegybank mérlegében bármennyi papír elfér, ezek nem fognak gazdasági sokkot előidézni. Régen féltek az ilyen erőteljes beavatkozásoktól, de mára ez napi gyakorlat és azt kell mondanom, hogy sokáig folytatható – az államadósság emelkedése nem fog megállni, semmi sem utal fékezésre, óvatosságra.

A növekedést, a munkahelyek megtartását célzó állami, jegybanki beavatkozás mértéke már megkérdőjelezi a „szabad verseny” létét, de az állam térnyerése a gazdaság mellett az élet számtalan területén erősödik, a jobbra tolódás,az erős állam iránti igény világjelenség.

Bankweb vélemény

Kicsit hosszú lett ez a cikk, de szerettem volna bemutatni, hogy mi a háttere annak a tőzsdei emelkedésnek, amelyre alapozva a mostani befektetési tanfolyam keretében a részvény portfólió felépítését is alapozzuk. Hosszú távra érdemes ma részvényeket vásárolni, kiválasztva a nagyobb növekedési potenciállal rendelkező papírokat, a magasabb osztalékot fizető cégeket.

A Befektetési tanfolyamról itt olvashat, jöjjön el, nem fogja megbánni.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.