2022 januárjában ismét történelmi csúcsot döntött Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona és folytatódott a leggazdagabb vagyoni réteg 2010 óta tartó gyors gazdagodása is.
A lakosság vagyonát megrövidíti az infláció, de 2022 végére a privátbanki szegmensekben kezelt vagyon összértéke dinamikusan nő.
A gazdagok száma és vagyona gyorsan nő
2024 végére eléri az 5 ezret azon magyarok száma, akik legalább egymilliárd forint fölött rendelkeznek. A hazai dollármilliárdosok száma addigra minimum hétre nő, a 300 millió forintnál gazdagabbaké pedig 25 ezerre.
Ez a bővülés nemzetközi szinten is megfigyelhető: globális méretekben a társadalom legtehetősebb 3-5%-ának tagjai sokkal gyorsabban gazdagodnak az elmúlt évtizedben, mint az őket követő 2-3 vagyondecilis, míg az alsó 6-7 tized vagyoni helyzete gyakorlatilag maximum stagnál. A jelenlegi inflációs környezetben minél kisebb vagyonnal rendelkezik valaki, annál jobban ki van téve az elszegényedés veszélyének.
A szegények védtelenek és gyengülnek
Az MNB statisztikáiból az derül ki, hogy a háztartások több mint 80 százalékának gyakorlatilag nincs olyan megtakarítása, ami alkalmas lenne öngondoskodási célokat betölteni. Ráadásul ezek a jelenlegi inflációs helyzetben erősen sérülékeny eszközökben vannak: készpénzben, betétben, folyószámlán. Tehát ezek az emberek folyamatosan veszítenek a vagyonukból.
Az idei kamatszintek mellett évente 3000 milliárd forint körüli összeget buknak azon, hogy nincs befektetve a pénzük. Ez a magyar GDP több, mint 4%-a vagy a blokkolás alatt álló EU-pénzek nagyságrendje. Az MNB adatai szerint hiába a hatalmas bruttó megtakarítási állomány, a lakosság egészének helyzete kiábrándító, hiszen hatalmasra nőtt hitelállomány áll szemben a megtakarítási tömeg növekedésével. A hivatalos megtakarítási (betét, állampapír, életbiztosítás, nyugdíjpénztár, részvény, befektetési jegy) statisztikák szerint a lakosság 75 százalékának volna bármilyen megtakarítása, ha mindenkinek csak egy valamiben lenne megtakarítása.
Ám a gyakorlatban, ha racionálisan feltételezzük, hogy akinek bármilye van, annak jellemzően minimum 3-4 eszközben van elosztva, úgy már csak 25 százalék a megtakarítással rendelkező lakosság aránya. Ha a havi 50 ezer forint alatti nyugdíjbefizetéseket, életbiztosítási befizetéseket és a babakötvény megtakarításokat kivesszük, akkor már csak a lakosság alig 10 százalékáról beszélünk, s ez a szám a havi rendszeres megtakarításokat reálértéken is birtokló polgártársainkra vetítve szerintünk már csak kb. 5%.
Magyarországon a pénzügyi eszközök összértékének 62 százaléka a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát. A privátbanki szolgáltatók ennek megfelelően dúskálnak az ügyfelekben. Az elmúlt években gyakorlatilag befektetési aranykorban éltünk, a Covid-járvány nem rendezte át komolyabb mértékben a megtakarítási, inkább talán csak a fogyasztási szokásokat, a háborúval járó energiaválság és az infláció viszont átrajzol mindent, most csak az aktív portfólió- és vagyonkezelés jelenthet megoldást, de erre a lakosság jelentős hányada nincs felkészülve.
Forrás: Blochamps Capital
A hozamért meg kell küzdeni – diverzifikációval, szakmai hozzáértéssel. Ha ez egyedül nem megy, akkor szakértő segítségével. Befektetési portfólió készítése és felülvizsgálata a segítségemmel:
Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
