A világ számos tőzsdéje (a magyart is beleértve) mindenkori csúcsot döntött nemrég, főleg ilyenkor érdemes észben tartani, hogy egy jó rali lehet a legrosszabb pont a beszállásra. A történelem számos elrettentő példát hozott erre, kiemeltünk közülük tíz olyan neves céget, amellyel majdnem az összes pénzünket elbukhattuk.
Németország legnagyobb bankja látszólag tuti befektetési lehetőséget jelent, hiszen fundamentálisan stabil, eredményes és már rég óta a könyv szerinti értéke alatt kereskedik a cég részvénye, azonban mégsem akar összejönni egy nagyobb rali: részvényeit 2007. májusában még 114 euróért adták, most 14,5 euró körül lehet Deutsche Bank papírokat venni. A pénzintézetet nemcsak az alacsony hozamkörnyezet, a felügyeleti szervek szigorú intézkedései és az alacsony EU-s növekedés viseli meg, hanem folyamatosak a botrányok is körülötte. A bank részvényeivel 87,211 százalékot bukott az, aki 2007 májusában – amikor a pénzintézet még igencsak jól muzsikált – vett belőlük.
A kanadai Valeant-lufit gyakorlatilag a hedge fundok fújták föl, a cég rövid idő alatt nagyon megszedte magát és 2015-ben az ország legértékesebb vállalatává vált, fúziókon és felvásárlokon keresztül a gyógyszercég dinamikusan tudott fejlődni. 2015-ben azonban a hatóságok célkeresztjébe került, amikor kiderült, hogy a forgalmazott gyógyszereinek jelentős részét brutálisan túlárazták, miután megszerezték ezek értékesítési jogait, volt olyan gyógyszer, amelyet az európai ár tízezer százalékának megfelelő áron forgalmaztak. A Valeant részvényei 343 dolláros, tavaly augusztusi csúcspontjukról 93,38 százalékot estek, 22,7 dollárra, megégetve ezzel olyan nagybefektetőket is, mint például Bill Ackman.
Az MBIA (Municipal Bond Insurance Association) kötvénybiztosító vállalatnak a válság tett be, a jelzálogkötvényekre is biztosítást vállaló cégnek hatalmas veszteséget okozott a piac összeomlása. Az MBIA azon részvényesei, akik 2007. januárjában 76 dollár vásároltak be a vállalat papírjaiba, a mai napig 88,4 százalékos mínuszban vannak (8,8 dolláron kereskedik most), viszont az értékpapír 2009. márciusában mindössze 2,94 dollárt ért (aki akkor adta el a részvényt, 96,5 százalékot bukott).
A Citigroup a negyedik legnagyobb piaci kapitalizációjú pénzintézet az Egyesült Államokban, a válság során viszont a pénzintézet is fizetésképtelenné vált és adófizetői pénzből kellett megmenteni. A bank körülbelül 100 ezer embert bocsátott el, a cég piaci kapitalizációja pedig 6 milliárd dollárra esett vissza, 300 milliárd dollárról. Ha valaki a vállalat részvényének 2006-os csúcspontján vásárolt be, amikor 552 dollárért lehetett Citi-részvényt kapni, 97,83 százalékos veszteséget is elszenvedhetett, ha 2009. márciusában, 12 dollárért eladta a papírjait. Szerencsére viszont azóta már visszaemelkedtek 54 dollár köré a pénzintézet részvényei, így már „csak” 90,3 százalékos bukóban van, aki a csúcspont óta tartja long pozícióját.
Az Unisys informatikai cég bonyodalmai jóval a válság előtt kezdődtek; a több mint 100 éves múlttal rendelkező vállalat egészen az ezredfordulóig szépen növekedett, 1998-ban az Egyesült Államok kormányának eladott szolgáltatások és eszközök túlszámlázása miatt büntették meg őket, ezután egymást érték a hasonló korrupciós, kiberbiztonsági és árazási botrányok. A vállalat részvénye 497 dollárt ért 1999-ben, jelenleg 11,9 dollár körül lehet megvenni (ez 97,6 százalékos leértékelődést jelent), de 2009. februárjában 3,5 dollárért (vagyis a csúcspontnál 99,3 százalékkal alacsonyabb értéken) is meg lehetett venni az IT-cég papírjait.
A biztosító-óriás American International Groupot (AIG) is elsősorban a válság tépázta meg, azonban „hanyatlása” már az ezredforduló után rövidesen elkezdődött. 2000 végén 2000 dollár körül adták a biztosító egy részvényét, ami szép lassan visszacsurgott 1500 köré, az igazi összeomlás viszont a válság hozta el, amely közben az AIG-t is meg kellett menteni egy 85 milliárd dolláros tőkeinjekcióval. 2009. augusztusáig egészen 14 dollárra esett vissza a világ egyik legnagyobb biztosítójának az árfolyama, ez 99,3 százalékos leértékelődést jelent. Azóta sikerült kicsit javítani a helyzeten, jelenleg 63,2 dollár körül lehet AIG-részvényt venni, ami még mindig 96,84 százalékos mínusz a csúcsponthoz képest.
A Kodak több mint száz évig a médiaeszközök piacának egyik vezető szereplője volt, a digitalizációval azonban nem tudta tartani a lépést és szép lassan kicsúszott a kezéből a piac. A vállalat részvényei 93 dollárt értek 1997 elején, azóta folyamatosan tart a lejtmenet és egy részvény mindössze 0,36 dollárt ér már csak, ami 99,6 százalékos bukást jelent annak, aki csúcsponton vásárolt.
A Monte dei Paschi di Siena a világ legöregebb bankja, részvényei a pénzintézet fénykorában – 2007. májusában 93 eurót értek darabonként, a válság alatt azonban olyan mennyiségű rossz hitelt halmoztak fel (és részben próbáltak meg elrejteni), hogy a bankot többször is meg kellett támogatni tőkeinjekciókkal és még mindig nem teljesen sikerült stabilizálni. A pénzintézet részvényei jelenleg 0,253 eurót érnek, ami 99,73 százalékos bukást jelent azoknak, akik csúcsponton szálltak be.
A YRC Worldwide egy számos piacon tevékenykedő holdingcég, eleinte fuvarozással kezdték, de a vállalat ma már foglalkozik teherszállítással vízen és földön is, lakossági és vállalati ügyfeleknek is szállítanak. A válság előtt a cég hatalmas mennyiségű hitelt vett fel, amelyből szintén eladósodott vállalatokat vásárolt fel, a válság alatt pedig az adósságot nem tudta fizetni és 500 millió dollárnyi kötvényt váltottak át részvénnyé. Sajnos a hitelezőinek ez sem jött be: a YRC részvénye 2005. márciusában 18 807 dollárt ért, ma már csak 10,7 dollárért kereskedik; aki a cég fénykorában szállt be, ma 99,94 százalékos veszteséget könyvelhet el.
A Piraeus Görögország legnagyobb eszközállományú bankja, más görög bankok részvényeihez hasonlóan ezzel is egy vagyont lehetett bukni. A pénzintézet egy részvénye 2007. novemberjében körülbelül 12 000 eurót ért, mára 0,15 euróra csökkent az árfolyam, ami 99,99 százalékos visszaesést jelent. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 9 éve feltette egy budapesti lakás árát görög bankrészvényekre, ma venni tud a pénzből egy szelet csokit.
Forrás: portfolio.hu
