Véget ért a tőkepiac magas színvonalú eseménye a 6. Venture Capital Summit. Az izraeli szakemberek és az egyre több nemzetközi piachoz kapcsolódó témakör azt mutatja, hogy a magyar kockázati tőkepiac szintet ugrott, felkerültünk a világtérképre és a startup kultúra kialakítása helyett már a tőzsdére való kijutás, illetve a sikeres EXIT jelentik a kihívást, s egyben a fő motivációt.
A konferencián elsőként az Izraelből érkezett Jay Kalish (OurCrowd) mutatta be a kockázati tőkeportfóliók menedzselésére szolgáló, OurCrowd nevre hallgató „közösségi tőkefinanszírozási platform” megoldásukat, amely lehetővé teszi, hogy demokratikusabb keretek között kapcsolódhassanak be a kisbefektetők az alapok munkájába és ráhatásuk legyen arra, hogy a befektetési alap pontosan hova helyezze pénzüket. Izrael a világon a leginnovatívabb ország, elsősorban talán azért, mert az izraeli cégek rutinszerűen hoznak létre formabontó elképzeléseket is, legyen szó IT megoldásról, vízkezelési technológiákról vagy akár egészségügyi megoldásokról. Az izraeli kockázati tőkepiac sikerét bizonyítja, hogy 2013 óta megháromszorozódott a kockázati tőke beáramlása.
Ezután Török Józseftől (Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.) tudhattuk meg, hogy a 8 éve indult SZTA hogyan segíti a vállalkozásokat üzleti céljaik elérésében. A siker számokban is megmutatható: működése óta 111 befektetést hajtott végre, 15 milliárd forintnyi tőkét helyezett ki a vállalkozásokban; s mindez közel 40 exitet eredményezett, rendkívül rövid, átlagosan 2,5 éves befektetési ciklussal. A rövid ciklus egyik oka, hogy az SZTA lehetővé teszi, hogy az Alapítók kivásárolják a tőkealapot, amivel gyakran élnek is a tulajdonosok.
Egy civil ügy finanszírozása nem vonzó befektetési célpont, pedig a jelenlegi paradigmaváltás kapcsán szükséges és üzletileg is értékelhető szerepe van. Szalay Orsolya, az Erste Social Banking vezetője azt mutatta be előadásában, hogy a civil kezdeményezésekre sokféle konstrukcióban, sokféle válasz adható. Egy 10 évre kötött Uniós finanszírozási keretszerződésnek köszönhetően most olyan szereplőket is tudnak támogatni, akiknek egyébként ez nem lenne lehetséges. A legvonzóbb nyilván az ICT szektor, hiszen ma az informatikai változások váltják ki a legnagyobb társadalmi hullámokat, ugyanakkor az Erste más témakörökre is nyitott, annak tárgya lehet akár egy innovatív tanulóház, különleges szabadulószoba, ízlelő étterem, anyabarát munkahely, autistáknak készült étterem, mozgó adománybolt vagy fertőző víz kezeléséhez kapcsolódó technológia. A Bank eddig 1 millió eurónyi összeget helyezett ki hazai civil szervezeteknél – ami nem jár kiugró anyagi sikerrel – ugyanakkor a beérkező kérések száma a duplájára emelkedett, ami egyértelműen a folyamat sikerét mutatja.
Kockázati tőkebefektetés kapcsán nemrég még meglepő lett volna kínai-izraeli együttműködések emlegetése. dr. Ronen Dagon előadásában kiemelte, hogy pár év tudatos munkájának az eredményeképpen ma már 8 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezik az izraeli innovatív vállalkozásokba. Az egykori miniszterelnöki tanácsadó adatokkal és grafikonokkal igazolta, hogy Izrael valóban elképesztő összegeket fektet az innovációba és az oktatásba. Ronen vállalkozása, a Compass Ventures Group az egész világon üzletel, jelenlegi fő fókusza Kelet-Ázsia, főleg Kína – a kapcsolatrendszernek, a meglévő helyismeretnek és a hatalmas piaci potenciálnak köszönhetően. A kínai piac méretéről minden elárul, hogy az ottani „szilícium völgyében” keletkező GDP önmagában már a kétszerese Magyarországnak éves összetermelésének.
A konferencia első kerekasztal-beszélgetése a nagyvállalati befektetők kihívásait járta körbe; Lakatos Péter (Videoton) és Wolf László (OTP Bank) beszélgetését dr. Fehérváry Ákos (Baker & McKenzie) moderálta. Kiderült, hogy a befektetések kapcsán az OTP-t nem tisztán pénzügyi szempontok vezérlik, a lényeg, hogy az innovációnak van-e valódi piaca, illetve, hogy mennyire van közel a bank alaptevékenységéhez. Lakatos Péter a „core know-how” fájó hiányát emelte ki, hiszen míg a nulláról nehéz szintet ugrani, ha van egy valamilyen szinten már kivitelezett gondolat, akkor jóval könnyebb pozitív döntést hozni.
A Venture Capital Summit fórumot biztosított a startupoknak is: Kaszab István (Aluinvent), Kolbert István (Gamelab & Coca-Cola Esport Center) és Lám István (Tresorit) beszélgetett a befektetők és a startupok közötti kapcsolatokról. Lám István kiemelte, hogy „a közös munka, a közös megtérülés akkor lehetséges, ha a befektető is jártas az adott területen, s ha egy probléma felmerül, azt tényleg hatékonyan, felesleges körök nélkül lehessen megoldani. Felmerült továbbá, hogy a tulajdonost nem szabad felszínesen kezelni, mivel kevesebb időt tölt a befektetéssel, mint a management, ezért, hangsúlyt kell fektetni a hatékony kommunikációra.
A konferencia utolsó részében érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a résztvevők. Előbb az érettebb szakaszban lévő startupok menedzseléséről beszélgetett Galácz Ábel (Lead Ventures), Tánczos Péter (Euroventures) és Szűcs Gergely (Valor Capital) vitatták meg Málnay Barnabás (SmartWare.tech) moderálásával, mikor érdemes érett szakaszban lévő vállalkozásokba fektetni, illetve, hogy mik az intő jelek a nemzetközi piacra lépés, illetve az ideális EXIT elérése kapcsán.
Az esemény honlapja: http://www.vc.ap.hu
