A babaváró hitelt tízmillió forintos maximummal, 2019. július 1-jén vezették be, és már az első évben a hitelpiac meghatározó termékévé vált. Az új hiteltípus szabad felhasználású jellege és magas hitelösszege miatt jelentős hitelfelvételt generált. Egy friss MNB-s elemzés arra vállalkozott, hogy a babaváró hitel gazdasági hatásait számszerűsítése.
A babaváró adósok körében az MNB online kérdőíves felmérést végzett, amely a 2019. július és 2020. május között felvett hitelek adósaira vonatkozott, és az összes, babaváróra szerződött házaspár 10 százaléka szolgáltatott információkat. A kérdőíves felmérés alapján azt találták, hogy a babaváró adósok 63 százaléka többlet-hitelkeresletet generált a vizsgált csaknem egyéves időszakban.
Az MNB három elemzője (Fellner Zita, Marosi Anna és Szabó Beáta) által készített becslés 73 százalékos addicionalitást mutatott. Darabszámot tekintve a babaváró hitelek fele jelent reálgazdasági értelemben vett addicionalitást – ezt tekinthető a program első körös reálgazdasági hatásának. Ez azokat a hiteladósokat jelöli, akik sem egyéb hitelből, sem saját forrásból nem finanszírozták volna meg a hitelfelvételi céljukat.
A Babaváró 60 százaléka ment lakáscélra
Az adósok háromnegyede lakáscélt (is) megvalósított a babaváró kölcsön segítségével, és a teljes, 700 milliárd forintot meghaladó kibocsátás 60 százaléka lakáscélban (vásárlás, felújítás vagy berendezés) hasznosult – derül ki a Közgazdasági Szemle friss számában publikált elemzésből.
A babaváró hitelek felvétele mögött egyértelműen a lakáscélok dominálnak – állapították meg tanulmány készítői. A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás (28 százalék) volt, további jellemző célok pedig a gépjármű vásárlása (20 százalék), a (nem ingatlan) befektetés (13 százalék), illetve a fogyasztás (9 százalék). Kevésbé jellemzők ugyanakkor a likviditási problémák áthidalására, a vállalkozásokhoz kötődő, valamint a befektetési célú ingatlan vásárlására felvett babaváró hitelek.
Területi alapon az látható, hogy Budapesten kívül a lakásfelújítás a meghatározó, míg a fővárosban lakásvásárlásra fordították legnagyobb arányban a hitelt, ami összhangban van a lakásárak településtípus szerinti heterogenitásával.
A hitelcélok népszerűsége 2020 elején változott: a koronavírus-járvány kitörését követően a korábbi 21 százalékról 14 százalékra csökkent a gépjárművásárlók, továbbá 9 százalékról 7 százalékra a fogyasztási célokat megjelölők aránya. Ugyanakkor a lakásfelújítást és a nem lakástípusú ingatlan (például termőföld, telek) megvásárlását finanszírozók aránya emelkedett.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy egyes szociodemográfiai tényezők szerint mi jellemző azokra a háztartásokra, amelyek számára a hitelcél megvalósítása saját bevallásuk szerint is csak a babaváró hitelek bevezetésével vált elérhetővé, azaz noha a hitelcél már korábban is fennállt, azt sem saját forrásból, sem más típusú hitel felvételével nem tudták volna megvalósítani.
A jelek szerint ez a relatíve alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező hitelfelvevői szegmensben volt relatíve gyakoribb. A tehetősebb adósok körében inkább a saját forrás felhasználását vagy egy másik hitel felvételét váltották ki a babaváróval.
A háztartások jövedelme alapján eltérő preferenciák figyelhetők meg a hitelcélokban. A lakásvásárlás valamennyi jövedelemkategóriában népszerű, azonban míg lakásfelújításra és fogyasztási célra az alacsonyabb jövedelmű háztartások költenek nagyobb arányban, addig ingatlan- és egyéb befektetésekre jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások fordítják a hitelt.
A gyermektelenek körében egyértelműen domináns cél volt a lakásvásárlás, ezt 55 százalékuk jelölte meg. A nagycsaládosok (legalább három gyermeket nevelők) esetében a lakásfelújítás és -berendezés tekinthető a leggyakoribb hitelcélnak (44 százalék), feltételezhetően mert esetükben magasabb lehet a saját lakástulajdon aránya.
A kérdőíves felmérés arra is lehetőséget adott, hogy megvizsgálják, mennyire jellemző a babaváró adósok körében egyéb hitelek felvétele. Ugyanarra a célra, amelyre a babaváró kölcsönt is felvették, a házaspárok 37 százaléka vett fel másik banki hitelt vagy támogatást is. Ez a kiegészítő hitelfelvétel leggyakrabban lakáshitelt, illetve a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kedvezményes hitelt vagy támogatást jelentett. Arra is rákérdeztek, hogy az adós a babaváró hitel felvétele után más célra felvettek-e banki hitelt, ez a házaspárok 16 százalékára igaz (a legnépszerűbb termék itt is a lakáshitel volt).
Összességében pedig a babavárósok 11 százaléka tekinthető „hitelhalmozónak” abban az értelemben, hogy a babaváró hitel felvételét követően ugyanazon célra, majd később más célra is felvett hitelt. A hitelhalmozók körében felülreprezentáltak a budapestiek (24 százalék) és a kisebb mértékű megtakarítással rendelkezők, ugyanakkor jövedelmi helyzetük a felmérés alapján stabilnak tekinthető (vélhetően az adósságfék-szabályok következtében egyébként nem is valósíthatnák meg a hitelek halmozását).
Forrás: napi.hu
