Az ingatlanalapokba sok pénz került, de az összes többi alapkategóriából kifelé áramlott a tőke az év végén. A hozamok gyengén alakultak, és a befektetők megelégelték a rossz teljesítményt – derült ki Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) friss jelentéséből.
Az ingatlanalapokba decemberben is áramlott a pénz (közel 80 milliárd Ft), az év egészében pedig közel 440 milliárd forintnyi megtakarítást vonzottak ezek az alapok. Ezzel a teljes állományuk az év végén már 1545 milliárd Ft fölött volt. A hozamaik is viszonylag jók voltak, a legjobb konstrukciók 40 százalék fölött hoztak. A legnagyobb lakossági alapok hozama ugyan viszonylag szerény volt, 2,16-3 százalék között alakult, de más alapokkal, például a Raiffeisen vagy a Duna House ingatlanalapjával a befektetők két számjegyű hozamot érhettek el 2018-ban.
Az abszolút hozamú alapok többsége ezzel szemben csalódást okozott 2018-ban. Ezek a konstrukciók azzal kecsegtetnek, hogy minden piaci helyzetben képesek pozitív hozamot elérni, hiszen szabadon fektethetnek be a legtöbb értékpapírba, devizába, ráadásul short pozíciókat is vehetnek fel. Tavaly az abszolút hozamú alapok többsége mégis mínuszban zárt. Voltak persze kivételek, jól teljesítettek az OTP Emda, az OTP G10 euró, vagy a Hold Alapkezelő Citadella és Platnina Pí alapjai.
Voltak azonban olyan abszolút hozamú alapok is, amelyeknek az árfolyama több mint 10 százalékot esett tavaly. Ezek között volt például az Accorde Abacus, de az OTP Sigma és az OTP ÚJ Európa eurós sorozata is kétszámjegyű mínuszban zárta 2018-at. A legnagyobb abszolút hozamú alapok közül az OTP Supra több mint 5 százalékot esett, az Aegon Alfa és az OTP Prémium származtatott alap 3,6 százalékos mínuszban zárt. A befektetők türelme annyira elfogyott, hogy decemberben az abszolút hozamú alapokból csaknem 36 milliárd forintot vettek ki, a teljes év során pedig 130 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza. Az abszolút hozamú alapok állománya ezzel az év végére 20 hónapos mélypontra, 937 milliárd forintra esett.
A pénzpiaci alapok vagyona is alaposan megcsappant az év végére, Decemberben 80 milliárd forint körüli összeget vontak ki a nagyrészt már enyhén negatív hozamú konstrukciókból, amelyek állománya az év végén így 606 milliárd forintra ment össze. Azóta pedig még tovább zsugorodott, hiszen több alapkezelő is megszüntette a pénzpiaci alapját, illetve kötvényalappá alakította át a szigorodó uniós szabályozás miatt.
A kötvényalapokból 273,5 milliárd forint távozott tavaly, az állományuk ezzel ötéves mélypontra, 885 milliárd forintra csökkent. A hazai hosszú kötvényalapok hozama az állampapír-piaci árfolyamesések miatt kivétel nélkül negatív lett, 1-5 százalék között buktak rajtuk a befektetők. Ennél valamivel kisebb mértékben, de a rövid kötvényalapok árfolyama is esett.
A részvényalapok tőkeáramlása az év egészében nézve még pozitív volt, decemberben azonban már ezektől is elfordultak a befektetők. Az alapok vagyona az év végén 373 milliárd forint volt, 15 hónapos mélyponton állt. Mivel sem a részvény-, sem a kötvénypiacokon nem lehetett tavaly keresni, nem túlságosan meglepő, hogy a vegyes alapoktól is elfordultak a befektetők, és bár az év első felében még ment beléjük friss pénz, június óta minden hónapban tőkekivonást szenvedtek el, az év végére így több mint egy év után ismét 1000 milliárd forint alá süllyedt az állományuk.
Forrás: napi.hu
Egy „apró” észrevételezés. A Hold Alapkezelő Citadella befektetési jegy papíron kimutatott teljesítménye ~hozama~ lehet,hogy jó a többi alaphoz és a piaci környezethez képest,de valójában NEM AZ a költségeket figyelembe véve.
Sajnálatos módom soha nem veszik figyelembe a hozamadatok nyilvánosságra hozatalakor,hogy KÖLTSÉGEK IS LÉTEZNEK és egyes termékeknél ez akár brutális is lehet.Ez bizony a felügyeleti szerv hiányossága -ill. felelőssége.
Kedves Gábor,
Köszönöm az észrevételt. Valóban, a hozam mellett a költségeket is meg kell vizsgálni. Alapvetően azok az alapok drágák, ahol sok a „benne lévő munka” és hát ez vagy megtérül a hozamban vagy nem…. Ezért a hozamból le kell vonni a költséget (talán még az inflációt is) és ezt a reál hozamot érdemes vizsgálni.