A Pénziránytű Alapítvány 2010 óta negyedik alkalommal mérte fel a magyar lakosság pénzügyi ismereteit és pénzügyi tudatosságát. Az országos felmérés eredményei több területen javulást mutatnak, ugyanakkor az érzékelhető pozitív tendenciák tartóssá és általános gyakorlattá válásához további erőfeszítésekre van szükség.
A jó hír az, hogy az elmúlt két évben megduplázódott a pénzügyeiket tudatosan tervezők száma. Az elmúlt évek életszínvonal emelkedésével párhuzamosan ugyanakkor sokan könnyelműbbé és költekezőbbé váltak.
A magyar lakosság a válság elmúltával 2010 és 2018 között pénzügyei tervezésében egyre könnyelműbbé vált. 2017-ben fogadta el a magyar kormány a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó hét éves nemzeti stratégiát, melyhez a 2018. évi felmérés eredményei szolgálnak viszonyítási alapként. Az első kétéves cselekvési terv lezárultával ismét aktuálissá vált egy országos felmérés.
A Pénziránytű Alapítvány 2020 májusában készült, az OECD módszertanán alapuló országos felmérése azt mutatja, hogy válság idején jobban odafigyelünk pénzügyeinkre, tudatosabban tervezünk, ugyanakkor konjunktúra alatt és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy jöhetnek még szűk esztendők. A magyar háztartások pénzügyi stabilitása jelentős mértékben javult a két évvel ezelőtti szinthez képest. Míg 2018-ban a háztartások alig fele volt képes fedezni egy jelentősebb kiadást külső segítség nélkül, addig 2020-ban ez a szám már 73 százalékra nőtt. Az elmúlt két évben megduplázódott a pénzügyeiket tudatosan tervezők aránya. A pozitív eredményhez feltehetően hozzájárult a koronavírus által okozott anyagi bizonytalanság is. A pénzügyi problémákkal küzdők aránya ugyan stagnált az elmúlt két évben, de megoldási stratégiáikban a megtakarításokra koncentráló, az eladósodás és a pazarlás elkerülésére fókuszáló döntések kerültek előtérbe.
